MK BH 1976/524
MK BH 1976/524
1976.11.01.
Újítással kapcsolatos jogvita eldöntése nem a munkaügyi bíróság, hanem az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik. Ha azonban az újítási vitában a munkaügyi döntőbizottság érdemben döntött és a határozatát keresettel támadták meg, a munkaügyi bíróságnak kell intézkednie a hatáskör túllépésével hozott döntőbizottsági határozat hatályon kívül helyezése tárgyában [Pp. 349., 357., 45. §, 38/1974. (X. 30.) MT sz. r. 14. §].
A Felperes vállalat m-i gyárának munkaügyi döntőbizottsága az 1972. szeptember 22-én hozott, jogerőre emelkedett határozatával az alperesek és a perben nem szereplő újítótársuk javaslata alapján gyártott 40 db tengelykapcsoló után a vállalatot újítási díj fizetésére kötelezte.
Mivel a munkaügyi döntőbizottság a marasztalás összegét nem határozta meg és így a határozatát nem lehetett végrehajtani, ezért az alperesek kérelmére 1975. március 25-én újabb – kiegészítő – határozatot hozott és abban a 40 db tengelykapcsoló után járó újítási díj összegét 31 470 Ft-ban állapította meg. Ez ellen a határozat ellen a felperes keresettel fordult a járásbírósághoz, amely hatáskörének hiányát állapította meg és a végzésével elrendelte a keresetlevél áttételét a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság szintén hatáskörének hiányát állapította meg. A végzésének indokaiban hivatkozott az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) MT sz. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, amelyek szerint az újítással kapcsolatos viták eldöntése bírósági útra tartozik, a bíróság a Pp. általános szabályai szerint jár el. Az újítással kapcsolatos vita eldöntésére ekként a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre.
A Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság és a munkaügyi bíróság között keletkezett nemleges hatásköri összeütközés folytán az eljáró bíróság kijelölése kérdésében az alábbiak szerint döntött.
Helytálló a munkaügyi bíróságnak a 38/1974. (X. 30.) MT sz. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésére alapozott az az álláspontja, hogy az újítással kapcsolatos jogviták eldöntése nem a különbíróságként szervezett munkaügyi bíróságok, hanem az általános hatáskörű bíróságok – a Pp. 22. §-a értelmében a járásbíróságok – hatáskörébe tartozik.
A 38/1974. (X. 30.) MT sz. rendelet 14. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében azonban az újítással kapcsolatos jogviták eldöntésére a munkaügyi döntőbizottságnak sincs hatásköre. Az újító, ha az újítási javaslatával kapcsolatban sérelem érte, az illetékes szakszervezeti szervhez fordulhat, de fordulhat közvetlenül az illetékes bírósághoz is, mert a bírósági út igénybevételének nem feltétele a szakszervezeti szerv eljárásának megindítása, illetve lefolytatása.
Az előzőekből következik, hogy a felperes vállalat munkaügyi döntőbizottsága a hatáskörét túllépve döntött a keresettel megtámadott határozatában az alperesek újítási díj iránti igénye tárgyában.
A Pp. 349. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni. Ez a szabály irányadó abban az esetben is, ha a munkaügyi döntőbizottság a hatáskörébe nem tartozó ügyben döntött. Ilyen esetben a Pp. 357. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók, amelyek szerint, ha a döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatát a munkaügyi bíróság ebben a részében hatályon kívül helyezi.
A Pp. 357. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedés megtételére azonban csak a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság és a munkaügyi bíróság között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaügyi bíróságnak eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg. (Legf. Bír. Mpk. I. 10 436/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás