BK BH 1976/526
BK BH 1976/526
1976.12.01.
Hivatalos személy ellen felfegyverkezve és garázdasággal összefüggően elkövetett, erőszak elkövetőjével szemben a büntetési tétel minimumában kiszabott enyhe mérvű szabadságvesztés törvénysértő [Btk. 64. §, 155. §, (3) bek.].
A megyei bíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. Ezért 2 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
A tényállás szerint a rendszeresen italozó életmódot folytató terhelt különböző bort és sört fogyasztott, ittas állapotban ment haza az esti órákban. Nekiesett az ajtónak, annak üvegét betörte. Felesége mindezt látva azt a megjegyzést tette, hogy „éjjel nem fognak aludni”. A terhelt indulatos állapotba került, beütötte az ablakot, emiatt a felesége eltávozott a lakásból. A terhelt felesége után ment, akit V. Lászlóéktól hazahívott, az azonban nem mert hazamenni. A terhelt újból elment a feleségéért, magával víve négyágú vasvilláját. Ezzel beütötte V. László ablakát, majd hazament.
K. István rendőrtörzsőrmester a vádbeli időpontban mint körzeti megbízott szolgálatban volt. A terhelt testvérétől arról értesült, hogy a terhelt üldözi a családját, ezért arra kérte, hogy intézkedjék. Utóbb a nevezett ismét intézkedésre kérte a körzeti megbízottat. K. István az ismételt felhívásra két önkéntes rendőrrel együtt megjelent a terhelt lakásán, ahol az ajtón zörögtek. A terhelt a nyárikonyhából kilépve vasvillával a kezében az egyenruhában levő rendőrtörzsőrmesterhez ugrott és a vasvillát a mellének szegezte, közben olyan kijelentést tett, hogy „ki hívta ide a rendőröket” és durva szavakkal távozásra szólította fel őket.
K. István – hogy a terhelt támadását elhárítsa – megfogta a vasvillát és azt elvette tőle. E közben a terhelt a földre esett, majd felugrott és két kézzel elkapta K. István derekát. A két önkéntes rendőr segítségével sikerült csak a terheltet megbilincselni.
Minthogy annak keze az ablakbetöréstől megsérült, a rendőrök az orvoshoz kísérték. Útközben a terhelt erőteljesen belerúgott K. István térdébe, aki a rúgás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A terhelt az orvosnál tovább fenyegetőzött, itt is megöléssel fenyegette a törzsőrmestert. Másnap az egyik önkéntes rendőrrel szemben tett fenyegető kijelentést.
A Legfelsőbb Bíróság a terhelt szabadságvesztését egy évre leszállította.
Az Elnökségi Tanács a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást alaposnak találta.
A helyesen megállapított tényállás alapján a terhelt cselekményének felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntetteként való minősítése törvényes, de a cselekmény a Btk. 155. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint is minősül.
A tényállásból ugyanis kitűnik, hogy a terhelt folyamatosan tanúsított garázda magatartása, családjának üldözése miatt értesítették a körzeti megbízottat és kérték intézkedését. Ittas állapotban hazatérve olyan magatartást tanúsított, hogy felesége okkal tehette azt a megjegyzést, hogy az éjjel nem fognak aludni. A terhelt betörte az ajtó üvegét, majd felesége kijelentése után az ablakot is. Ezt követően tovább folytatta ittas állapotban garázda magatartását és vasvillával beütötte V. László ablakát is. A körzeti megbízott rendőrtörzsőrmesterrel, valamint a vele levő önkéntes rendőrökkel szemben tanúsított magatartását is – a hivatalos személy elleni erőszak megvalósítása közben s azt követően is – garázdaság jellemezte.
Mindezekre tekintettel az Elnökségi Tanács megállapította, hogy törvénysértéssel mellőzték az ügyben eljárt bíróságok a terhelt cselekményének garázdasággal összefüggően elkövetettként való minősítését.
Az Elnökségi Tanács elvi éllel kíván rámutatni arra, hogy a közrend és közbiztonság érdekében jogszerűen eljáró rendőrök ellen intézett – s különösen felfegyverkezve elkövetett – támadásokkal szemben szigorú büntetés alkalmazása indokolt. A Legfelsőbb Bíróság ezt szem elől tévesztve szabta ki a terhelttel szemben a szabadságvesztést a törvényi büntetési tétel minimumában.
A terhelt cselekményének – a fentiekhez képest – kétszeres minősülése nyomatékos súlyosító körülmény, amelyet a büntetés kiszabásánál értékelni kell. Hasonlóképpen súlyosító, hogy a terhelt kitartó módon lépett fel támadóan a jogszerűen intézkedő rendőrök ellen, amikor a lakásán megkezdett támadást utóbb tovább folytatta és még az orvosi rendelőben is megöléssel fenyegette a rendőrtörzsőrmestert. Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták annak további súlyosítóként való értékelését, hogy ez utóbbi 8 napon belül gyógyuló sérülést is szenvedett. A terhelt részegeskedő, családját üldöző garázda életmódja ugyancsak súlyosító, amellyel szemben büntetlen előélete és ideggyengesége jelentkezik enyhítő körülményként.
Mindezek mérlegelésével az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete a terhelt cselekményének minősítésére, valamint a szabadságvesztés mértékére vonatkozó részében törvénysértő. Ezért azt e részében hatályon kívül helyezte és a terhelt cselekményét a felfegyverkezve elkövetés mellett garázdasággal összefüggően elkövetettnek is minősítette.
Ezért – a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett – őt egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. (Legf Bír. Eln. Tan. B. törv. 1293/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás