BK BH 1976/55
BK BH 1976/55
1976.02.01.
A percújítási nyomozás oly módon való lefolytatása, amely nem alkalmas a terhelt perújítási kérelmében előadott új tények és bizonyítékok tisztázására: a perújítási kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezésre szolgáltat okot [Be. 276. § (1) bek. a) pont, 278. § (2) bek., 239. § (2) bek. a) pont].
A járásbíróság, illetve a megyei bíróság Sz. Gy.-t visszaesőként elkövetett lopás bűntettéért jogerősen 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Egyúttal elrendelte a reá korábban kirótt és próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi szabadságvesztés végrehajtását.
A tényállás szerint Sz. Gy. az e-i I. sz. Téglagyárnál 1972. november 8. napjától kezdődően villanyszerelői munkakörben dolgozott. Munkaviszonya alatt 10 db különbűző méretű izzót és l db mágneses kapcsolót összesen 2338 Ft értékben a lakására vitt és azokat eltulajdonította. Az említett izzókat és kapcsolót a nyomozás során lefoglalták és a sértettnek visszaadták.
Az elítélt a jogerős ítélet ellen perújítási kérelmet nyújtott be. Ebben arra hivatkozott, hogy az elvitt anyagok selejtezettek voltak, értékük az 500 Ft-ot nem haladta meg, az elvitelükre feletteseitől engedélyt kapott.
A perújítási kérelmet a megyei bíróság elutasította. A végzés indokaiban részben arra utalt, hogy a városi és járási ügyészség által elrendelt perújítási nyomozás nem tárt fel olyan új bizonyítékot, amely valószínűvé teszi, hogy az elítéltet fel kell menteni vagy lényegesen enyhébb büntetést kell reá kiszabni.
A végzés további indokai szerint a perújítási nyomozás során kihallgatott tanúk az alapügyben hozott határozatok tényállásának helyességét bizonyították. A perújítási kérelmet elutasító végzés ellen az elítélt fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A városi-járási ügyészség perújítási nyomozást elrendelő határozatának indoklása szerint „amennyiben Sz. Gy. védekezése a valóságnak megfelel, úgy az általa elvitt izzók értéke és a kárérték a szabálysértési értékhatárt nem haladja meg, s ez esetben a vádlott büntethetősége elévült.” Ez az érvelés téves.
Az elitélt ugyanis a terhére megállapított lopást visszaesőként követte el [Btk. 296. § (2) bek. d/1. pont]. Márpedig a Btk. 303. §-ának (2) bekezdése értelmében, aki a lopást a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó érték tekintetében követi el, és a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a-f) pontjaiban foglalt valamely minősítő körülmény áll fenn, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő vagyon elleni vétséget valósít meg, amelynek büntethetősége az adott esetben még nem évült el.
Az elbírált ügyben a lopott dolgoknak a perújítási kérelemben megjelölt értékére tekintettel tehát – az új tényállítás valósága esetén – lopás vétségének megállapítására kerülhet sor.
A cselekménynek ilyen minősítése pedig javító-nevelő munka, sőt pénzfőbüntetés alkalmazására is vezethetne.
Ha pedig az új bizonyítékok alapján új tényként megállapított kárösszeg csupán oly mértékben csökkenne, hogy meghaladná a szabálysértési értékhatárt, akkor a Btk. 303. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a cselekménynek vagyon elleni vétséggé minősítésére ugyan nem lenne lehetőség, de változatlan minősítés mellett is – az alapítéletekben felsorolt nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel lényegesen enyhébb büntetés kiszabására kerülhetne sor.
Az elítélt a perújítási nyomozás során előadta, hogy a mágneses kapcsoló szétszedett állapotban került ki a kézi raktárból a műhelybe a többi – válogatásra és selejtezésre váró – anyaggal együtt. A részeit összeszedte, hazavitte és összeszerelte. K. S. csoportvezető a válogatáskor azt mondta: „ezek le lesznek selejtezve, kidobhatjuk”.
Az izzólámpákkal kapcsolatban pedig a perújítási kérelmében azt adta elő, hogy a higanygőzlámpát összetörés végett kidobták, ezeket értékesíteni, máshová beszerelni nem tudták. L. K.-tól kapta.
Mindezek ellenére a perújítási nyomozás során a szóban forgó dolgok értékére, az elítélt által állított elenyésző csekély értékre a tanúk tüzetes meghallgatása nem történt meg. A perújítási nyomozás döntően arra irányult, hogy az elítélt kapott-e a dolgok elvitelére engedélyt.
A kihallhatott tanúk vallomása nem volt egyértelmű.
A perújítási kérelemben bejelentett új tanúkat azonban korábban hallgatták ki, mint az elítéltet. A később meghallgatott elítéltnek a fentebb idézett új tényállításait így nem tárták a tanúk elé. Ezekre vonatkozólag tehát nem tehettek vallomást.
Az elítélt egyébként az új tényállításai bizonyítására a fellebbezésének indokaiban egy további új tanúnak, B. L.-nek a kihallgatását is kérte, aki munkatársa volt és akivel együtt dolgozott, amikor az izzókat kapta.
A perújítási nyomás tehát az azt elrendelő határozat legfontosabb rendelkezésének nem tett eleget. Az elrendelt bizonyítást hiányosan foganatosították. Nem tisztázták kellően az elítélt által elvitt tárgyak selejtes voltát és értékét.
Mindezen hiányosságok miatt a perújítás elrendelése kérdésében megalapozott döntést nem lehet hozni.
A perújítási kérelem elutasítása a kifejtettekre tekintettel megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 263. §-ának figyelembevételével, a Be. 239. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt okból a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
Az eljárást a perújítási nyomozati szaktól kezdődően kell megismételni. (Legf. Bír. Bf. 1V. 929/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás