GK BH 1976/553
GK BH 1976/553
1976.12.01.
A vasút súlyhiány miatt mentesül a felelősség alól, ha a kiszolgáltatáskor a fuvarlevélen bevallott árudarabok mennyisége hiánytalan, göngyölegük és kötegelésük sértetlen, s a darabszámot, valamint a súlyt nem ellenőrizte a feladáskor [114 058/1966. I./8./E sz. (KK 25.) hirdetménnyel közzétett „Megállapodás Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról” (SZMGSZ) 22. cikk 3., 5. §].
A felperes keresetében meghatározott összegű valuta megfizetésére kérte a vasút alperest kötelezni, mert az 1973. június 18-án Gdyniában feladott kávéküldeményből a kiszolgáltatáskor 1075 kg hiányzott.
Az alperes az SZMGSZ 22. cikke 2. §-ának 2. és 4. pontja, valamint a 3., 5., és 7. §-ai alapján a kereset elutasítását kérte.
Az első fokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a felperes által a feladótól, valamint a feladóhelyen ellenőrző cégtől beszerzett nyilatkozatokból megállapítható, hogy a vagonba ténylegesen 661 zsákot raktak be, amivel szemben a kiszolgáltatáskor csak 641 zsák volt, tehát a keletkezett hiányért az alperes felelőssége fennáll.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben fenntartotta az első fokú eljárás során előadott védekezését, de ezen túlmenően vitatta, hogy az említett nyilatkozatok a 661 zsák vagonba rakását ténylegesen bizonyítják. Előadta azt is, hogy a vagonba rakás, valamint a fuvarozás megkezdése közötti időszakra nézve semmiféle adat sincs arra, hogy a küldemény felett a felügyeletet ekkor ki látta el.
A fellebbezés alapos.
A fuvarokmányok alapján – a felek által sem vitatottan – megállapítható, hogy a küldeményt külföldön bevallott darabszámmal és bevallott súllyal adták fel fuvarozásra. A fuvarlevél szerint a feladó a vagonba 641 zsákot rakott be, amelyből 28 papírzsák volt. A küldemény súlyát 43 281 kg-ban határozta meg. A kiszolgáltatáskor felvett – kiszolgáltatás előttinek minősülő – kereskedelmi jegyzőkönyv szerint a vagonban 598 jutazsák, 42 papírzsák és 1 idegen zsák, tehát összesen 641 zsák volt 42 206 kg súllyal. A jutazsákok a vagon két végében, a papírzsákok a vagon közepén voltak, és a rakomány nem tűnt rendellenesnek.
Az SZMGSZ 22. cikkének 3. §-a szerint a vasutak súlyhiány esetében mentesülnek a felelősség alól, ha az árudarabok mennyisége teljes és göngyölegük vagy kötegelésük sértetlen.
Az SZMGSZ 22. cikkének 5. §-a szerint a feladónak az árudarabok súlyáról vagy mennyiségéről a fuvarlevélbe bevezetett adatai a vasút ellen csak akkor szolgálhatnak bizonyítékul, ha a vasút a súlyt és darabszámot megállapította és a fuvarlevélben igazolta.
E két rendelkezés értelmében az alperes a súlyhiányért egyrészt azért nem felel, mert a kiszolgáltatáskor a fuvarlevélen bevallott árudarabok mennyisége hiánytalan, göngyölegük és kötegelésük sértetlen volt, másrészt pedig azért nem felel, mert a vasút a feladáskor nem ellenőrizte a fuvarlevélen bevallott darabszámot és súlyt.
A jogosult bevallott darabszámú vagy súlyú küldemény esetében is bizonyíthatja, hogy a feladás és a kiszolgáltatás közötti időben áruhiány keletkezett, vagy hogy a fuvarlevélre vezetett adatok tévesek. Az ilyen bizonyítás akkor sikeres, ha olyan tényeken, illetve okiratokon alapszik, amelyek egyértelműen és kétségtelenül megdöntik a fuvarlevél adatait. A felperes által ilyen célzattal becsatolt okmányok azonban erre nem alkalmasak, egyrészt azért, mert részben a feladótól mint érdekelt vállalattól származnak, másrészt pedig azért, mert ezek az okmányok több vagonra vonatkoznak és lényegében csak elszámolás jellegűek. A felperes semmiféle konkrét bizonyítékot nem tudott felmutatni arra, hogy a szóban levő vagon őrzése a berakás és a vasút részére történő átadás közötti időben hogyan történt.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes terhére értékelte azt a körülményt, hogy a fuvarlevél szerint 28 papírzsákot helyeztek be a vagonba, valójában pedig 42 papírzsák érkezett, mert ebből arra lehet következtetni, hogy a feladó a feladással összefüggő adminisztrációs tevékenységét pontatlanul végezte, ami az utólagos nyilatkozatokban foglaltak részbeni megbízhatatlanságát szintén alátámasztja. De figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy ténylegesen a fuvarlevélre vezetett darabszámú küldemény érkezett meg a rendeltetési állomásra, ami esetleges dézsmálás lehetőségét valószínűtlenné teszi.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 372/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás