GK BH 1976/554
GK BH 1976/554
1976.12.01.
A fuvarozó a sérült küldemény megrongálódásának kiküszöbölése vagy értékcsökkenésének megtérítése helyett – vállalása nélkül – a sérült küldemény kiadása ellenében sem kötelezhető teljes értékének megfizetésére [Ptk. 503. § (2) bek., a 26/1960. (V. 21.) Korm. sz. r. mellékleteként közzétett Gépjármű Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 68. § (2) bek.].
A felperes keresetében egy feszítőkocsi fuvarozás közben történt sérülése miatt 17 073 Ft megfizetésére kérte az I. r. alperes gépjárműfuvarozót kötelezni.
Az I. r. alperes védekezésében a kereset elutasítását kérte, mert a feszítőkocsit csomagolatlanul adták fel fuvarozásra. Kifogásolta az összegszerűséget is, mert a felperes keresetében a feszítőkocsi teljes értékét érvényesítette a javítási költségek helyett.
Az első fokú bíróság az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetet szakértőként rendelte ki annak a kérdésnek a tisztázása céljából, hogy a feszítőkocsit csomagolva vagy csomagolatlanul kell-e fuvarozásra feladni. Az intézet szakvéleményében közölte, hogy a vasúti fuvarozás esetében a csomagolás szükséges, gépjárműfuvarozás esetében azonban ez mellőzhető, ha a feszítőkocsit megfelelően kiékelik és a jármű falaitól biztonságosan elhatárolják.
Ezt követően a felperes kiterjesztette keresetét a szállító vállalat II. r. alperesre, amely a feszítőkocsit csomagolatlanul fuvarozásra feladta.
A II. r. alperes érdemleges ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte és azzal védekezett, hogy a küldemény átvételekor a fuvarozó semmiféle kifogást sem tett a csomagolásra nézve.
Az első fokú bíróság közbenső ítéletet hozott, amelyben az I. r. alperes kártérítési felelősségét megállapította. A közbenső ítélet indokolása szerint gépjárműfuvarozás esetén a csomagolás nem feltétlenül szükséges, így a kárt a csomagolatlansággal nem lehet összefüggésbe hozni, következésképpen az I. r. alperes fuvarozói felelőssége alapján tartozik azért helyt állni. Utóbb a bíróság részítéletet hozott, amelyben a II. r. alperes elleni keresetet elutasította. Egyidejűleg igazságügyi szakértőt rendelt ki annak megállapítása céljából, hogy a sérült gép megjavítható-e, ha igen, milyen költséggel, továbbá hogy a javítás után értékcsökkenéssel lehet-e számolni.
A szakvélemény szerint a feszítőkocsi gazdaságosan kijavítható, a javítási költségek legfeljebb 5780 Ft-ot tesznek ki, a javítást követően pedig a feszítőkocsi teljes értékű, mivel az eltört alkatrészek kicserélése a gép eredeti rendeltetés szerinti használhatóságát nem befolyásolja.
Ezt követően az első fokú bíróság az I. r. alperest kötelezte a teljes kereseti összeg megfizetésére, de egyben akként rendelkezett, hogy a felperes tartozik a hibás gépet az I. r. alperesnek kiadni. Arról is rendelkezett, hogy amennyiben a felpereshez feszítőgépre megrendelés érkeznék, erről nyolc napon belül köteles az alperest értesíteni.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett, amelyben kifogásolta, hogy az első fokú bíróság a javítási költségeken felül marasztalta, tehát a feszítőgép teljes értékének megfizetésére kötelezte, továbbá a gépet át kell vennie. Kérte az első fokú bíróság ítéletének akként való megváltoztatását, hogy csupán a javítási költségeket köteles megfizetni.
A fellebbezés alapos.
A Ptk. 503. §-ának (2) bekezdése szerint a küldemény megrongálódása esetében a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére vagy pedig a rongálódás kiküszöbölésére köteles.
Az ehhez fűzött miniszteri indokolás kifejti, hogy a küldemény megrongálódása esetén a Ptk. 503. §-ának (2) bekezdése a fuvarozó választására bízza, hogy a sérült dolog megrongálódásának kiküszöbölését (kijavítás, esetleg kijavíttatás, illetve a károsult által végzett javítás költségének vállalása stb.) vagy a dolog értékcsökkenésének megtérítését vállalja-e.
A Ptk. 503. §-ának (2) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaz a GFSZ 68. §-ának (2) bekezdése is.
E jogszabályi rendelkezések értelmében tehát a fuvarozót a küldemény megsérülése esetén csak az értékcsökkenés megtérítésére vagy a sérült dolog megrongálódásának kiküszöbölésére lehet kötelezni, de vállalása hiányában a kijavítás saját maga által való elvégzésére már nem. Nincs továbbá lehetőség arra sem, hogy a bíróság a fuvarozót a sérült termék teljes értékének megfizetésére kötelezze a dolog kiadása ellenében, hacsak a fuvarozó ezt el nem vállalja.
Az I. r. alperes azáltal, hogy az első fokú bíróság közbenső ítéletét nem fellebbezte meg, továbbá hogy az ítélet elleni fellebbezésében a javítási költségek megtérítését vállalta, a kárért való felelősségét elismerte.
A kártérítés mértéke azonban csak a kijavítás költségeire korlátozódhat, amelynek összegét a szakértők maximálisan 5780 Ft-ban határozták meg. Az I. r. alperes tehát ezt az összeget tartozik a felperesnek megfizetni, és a keresetet ezt meghaladóan el kellett utasítani.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét ilyen értelemben változtatta meg. (Legf. Bír. Gf IV. 32 292/1975. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás