• Tartalom

GK BH 1976/555

GK BH 1976/555

1976.12.01.

A kötelező perem kívüli eljárás lefolytatását követően a teljesítésre irányuló felszólítás megszakítja a vasút elleni igény elévülését [Ptk. 504. § (4) bek., 327., § (1) bek., 3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 64. cikk 3.–5. §., 65. cikk 4. §]

A felperes keresetében 86 328 Ft és jár megfizetésére kérte az alperes vasúti fuvarozót kötelezni. Előadta, hogy a saját tulajdonában álló vasúti kocsit az alperes gondatlan tolatással kisiklatta, aminek folytán kár érte.
Az alperes elévülés címén a kereset elutasítását kérte.
Az első fokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a felperes peren kívüli felszólamlása az elévülést szüneteltette, a felperes által ezt követően küldött felszólítás pedig a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése értelmében az elévülést félbeszakította.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés nem alapos.
A 3/1960. (V. 13.) KPM sz. rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 64. cikkének 3. §-a értelmében az elévülés a vasútnál benyújtott peren kívüli felszólamlás elintézésének tartama alatt szünetel. Az elévülés ismét folytatódik attól a naptól kezdve, amelyen a vasút a felszólamlót a felszólamlás elutasításáról írásban értesítette és a felszólamláshoz csatolt mellékleteket visszaszolgáltatta. Ugyanarra a követelésre vonatkozóan ismételten benyújtott felszólamlás az elévülést nem szünetelteti.
A VÁSZ 64. cikkének 5. §-a szerint egyébként az elévülés szünetelésére és félbeszakadására az általános szabályok az irányadók.
A VÁSZ 65. cikkének 4. §-a szerint a jogosult a fuvarozási szerződés alapján kereseti jogot csak akkor érvényesíthet, ha peren kívüli felszólamlást nyújtott be és azt a vasút egészben vagy részben elutasította, vagy arra 60 napon belül nem válaszolt, illetőleg fizetést nem teljesített.
A Ptk. 504. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése előzetes eljárás lefolytatásától függ, az eljárást megindító felszólítás az elévülést nem szakítja meg, de az eljárás időtartama az elévülési időbe nem számítható he.
A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése értelmében a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ide értve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
A Ptk. és a VÁSZ említett rendelkezései alapján a felek között az vitatott, hogy a vasúttal szembeni igényérvényesítéshez kötelezően előírt peren kívüli eljárás lefolytatása után a jogosult részéről a teljesítésre való felszólítás az elévülést megszakítja-e.
A Ptk. 504. §-ának (4) bekezdése figyelembe veszi, hogy a belföldi és a nemzetközi fuvarozási szabályzatok többsége a fuvarozóval szemben a bíróság előtti igényérvényesítést az előzetes peren kívüli eljárás lefolytatásának feltételéhez köti, és ennyiben átveszi a fuvarozási szabályzatoknak az elévülés szünetelésére vonatkozó és már a Ptk. hatálya lépése előtt is meglevő rendelkezéseit.
Az elévülés általános szabályaitól való eltérés azonban csak meghatározott körben érvényesül, és nem terjed ki az elévülés minden esetére. Ezt a Ptk. 504. §-ának (4) bekezdése azzal fejezi ki, hogy csupán az eljárást megindító felszólításnál zárja ki az elévülés megszakadását és vezeti be a szünetelést, de az elévülés más vonatkozásairól már nem rendelkezik, tehát minden további esetben az általános szabályok hatályosulnak.
Ezzel összhangban állnak a VÁSZ rendelkezései is. Ugyanis a VÁSZ 64. cikke 3. §-ának utolsó mondata csupán annyit tartalmaz, hogy az ismételten benyújtott felszólamlás az elévülést nem szünetelteti, de nem zárja ki annak megszakadását, viszont a VÁSZ 64. cikkének 5. §-a az elévülés félbeszakadása tekintetében kifejezetten az általános szabályok alkalmazására utal. Mivel pedig a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése mint általános szabály az írásbeli felszólításhoz az elévülés megszakadásának jogkövetkezményét fűzi, ezért a kötelező peren kívüli eljárás befejezését követő, a teljesítésre irányuló felszólítás a vasút ellen az elévülést is megszakítja. A tárgyalt összefüggésben a „felszólamlás” vagy „felszólítás” kifejezésekhez, ezek közül egyik vagy másik használatához azonos jogi következmények fűződnek, a megfelelő joghatást a felszólamlás, illetve felszólítás tartalma, mellékletei és beadásának időpontja váltja ki.
Az alperes maga sem vitatja, hogy az elévülési időn belül 1974. szeptember 23-án a felperes őt követelése teljesítésére írásban felszólította. Ez a felszólítás tehát az elévülést megszakította, így az 1975. március 7-én indított keresetében érvényesített követelés nem évült el. Ezt tehát az alperes tartozik kiegyenlíteni, mert nem kifogásolta sem a jogalapot, sem az összegszerűséget.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 661/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére