MK BH 1976/563
MK BH 1976/563
1976.12.01.
Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó a vállalat anyagi felelősségének fennállása esetén sincs elzárva attól, hogy kártérítési igényét ne a vállalattal, hanem a munkaviszonyon kívül álló károkozó harmadik személlyel szemben érvényesítse. Ez esetben a per elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik [Mt. 62., 63. §, Pp. 22., 45. §, 1972. évi IV. tv. 20–25. §, 2/1964. (IV. 3.) MüM sz. r. 1/E. §].
A II. r. alperes az általa üzemben tartott tehergépkocsival a felperes munkáltatója részére árufuvarozást végzett. A gépjárművet a II. r. alperes dolgozója vezette. A mellette levő ülésen a felperes utazott kocsikísérőként.
A tehergépkocsi a sorompós vasúti átjárónál összeütközött az I. r. alperes által üzemeltetett mozdonnyal.
A baleset következtében a felperes súlyosan megsérült, hosszabb ideig kórházi ápolásra szorult, illetőleg munkaképtelen volt, majd rokkantsági nyugállományba került.
A felperes a járásbírósághoz fordult kártérítési igényével. Keresetében a korábbi átlagkeresete és a rokkantsági nyugellátás közötti különbözet egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
A járásbíróság a jogerős végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és a keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz tette át. Megítélése szerint a felperesnek az alperesekkel szemben támasztott követelése a munkaviszonyával összefüggő olyan igény, amelynek érdemi elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.
A munkaügyi bíróság a végzésével illetékességének hiányát állapította meg és az ügyben keletkezett iratokat a felperes munkáltatójának székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz tette át.
Ez a munkaügyi bíróság ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg és a periratokat – eljáró bíróság kijelölése végett – a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. A végzés indokolásának lényege szerint a felperes a keresetében nem munkaügyi vitában hozott döntőbizottsági határozatot sérelmez, hanem a vele munkajogi kapcsolatban nem levő, külső károkozókkal szemben érvényesít kártérítés iránti igényt. Mivel a felek közötti vita – ehhez képest – nem tekinthető munkaügyi vitának, annak elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyben eljárt bíróságok között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a járásbíróság kijelölésével szüntette meg.
A munkaügyi bíróság – a bíróságokról szóló 1972. évi IV. tv. 22–25. §-ai és a Pp. XXIII. Fejezetében foglalt rendelkezések szerint – a járásbíróság (kerületi bíróság) hatáskörétől eltérő hatáskörű, a munkaügyi vitában eljáró ún. különbíróság.
Munkaügyi vitának – az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében – a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült vitát kell tekinteni. Az adott esetben ilyen vita – mivel a peres felek között nem létesült munkaviszony – nem merült fel.
A felperes jogosult volt a balesetből eredő kárának megtérítése céljából az alperesekkel szemben fellépni. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely a dolgozót elzárná attól a lehetőségtől, hogy az üzemi balesetéért a Ptk. szabályai szerint felelős, a munkaviszonyon kívül álló károkozóktól közvetlenül igényeljen kártérítést. Az Mt. csupán lehetőséget biztosít arra, hogy a dolgozó az ilyen balesetből eredő kárának megtérítése céljából az Mt. 62. §-ában foglaltak szerint felléphessen a vállalatával szemben, ezt azonban nem teszi kötelezővé.
A 4/1967. (VI. 8.) MüM sz. rendelettel módosított és kiegészített 2/1964. (IV. 3.) MüM sz. rendelet 1/E. §-ának (2) bekezdésében foglaltak sem értelmezhetők akként, hogy a dolgozót a munkaviszonyával összefüggésben ért üzemi balesetért elsődlegesen az őt alkalmazó vállalatot terheli a felelősség és a dolgozó csak ennek hiányában fordulhat kártérítési igényével harmadik személyekkel szemben.
Mivel a felperes és az alperesek közötti jogvita a kifejtettek szerint nem minősíthető munkaügyi vitának, az ügyben a polgári anyagi és eljárási jog általános szabályai szerint kell eljárni. Ennélfogva a felperes követelésének elbírálása a járásbíróság, nem pedig a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik (Pp. 22. §).
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárásra a járásbíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Mpk. II. 10 023/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás