PK BH 1976/66
PK BH 1976/66
1976.02.01.
Társasházi lakásnak az Országos Takarékpénztár útján történő értékesítése esetében a külön albetétbe felvett garázs önálló ingatlannak minősül s nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [1957. év IV. tv. 57. § (1). bek. e) pont, 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 30. § (7) bek. h) pont].
A felperesek az 1973. szeptember 11-én kelt adásvételi szerződéssel az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságától megvásárolták a V-ben levő telepszerű sorház egyik önálló telekkönyvi betétben, külön helyrajzi szám alatt felvett – három szobás lakását.
A sorház hét önálló lakásból áll. A lakásoknak csupán a közművesítése közös, egyébként azok egymástól teljesen függetlenek, mindegyiknek külön – kerítéssel is elválasztott – udvara van. A lakások alsó szintjén – a pince és a kazánház mellett – gépkocsitároló is épült. A felperesek által megvett ingatlan vételára 418 000 Ft volt. A szerződés 19. pontja az alábbiakat tartalmazza: „Ezen adásvételi szerződés, valamint a szerződés tárgyát képező házasingatlan-eladás a gépkocsitároló kivételével illetékmentes. A szerződés 2. pontja szerinti eladási árból a gépkocsitárolóra eső illetékköteles eladási ár 30 000 Ft.
A megyei illetékhivatal 1973. szeptember 27-én a gépkocsitárolóra eső vételárrész után 5100 Ft ingatlan-vagyonátruházási illetéket szabott ki.
A megyei tanács vb. pénzügyi osztálya határozatával a felperesek fellebbezését elutasította és az első fokú határozatot helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 30. §-a (7) bekezdésének h) pontja akként értelmezendő, hogy az illetékmentesség kizárólag a lakásokra és öröklakásokra terjed ki, az ingatlanokhoz tartozó más helyiségekre, így többek között a gépkocsitárolókra azonban nem. Határozatának az indokolásában hivatkozott a Pénzügyminisztérium állásfoglalására, amely szerint az öröklakásokkal egyidejűleg eladott garázshelyiségek után a jövőben illetékmentesség nem adható.
A felperesek keresetlevelükben a jogerős államigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérték.
A járásbíróság ítéletével a keresetnek helyt adott és a jogerős államigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 30. §-a (7) bekezdésének h) pontja az illetékmentességet – egyéb feltételek fennállása esetén – általában az „ingatlanokra” írja elő, s nem emeli ki, hogy a mentesség nem terjed ki a gépkocsitárolókra. A perbeli esetben a kétszintes ház alsó szintjén alakították ki a gépkocsitárolót, s a Ptk. 95. §-ában foglalt rendelkezések alapján az egész építmény dologi és jogi egységet alkot.
Az első fokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Pp. 23/A. §-a alapján az ügyet másodfokú elbírálás végett a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 30. §-a (7) bekezdésének h) pontja általában „az ingatlanokat” mentesíti a vagyonátruházási illeték alól, a lakásokra, öröklakásokra történő hivatkozás csupán példálózó és semmiképpen sem enged olyan jogi következtetést, amely szerint az ilyen ingatlanhoz (lakás, öröklakás) tartozó egyéb helyiség (garázs stb.) az illetékmentesség szempontjából az ingatlan fogalma alól kivonható lenne. Az alperes álláspontjának helytállósága esetén a lakáshoz, öröklakáshoz tartozó, pincék, kazánházak stb. ugyancsak kívül esnének az illetékmentesség keretén, azokra tehát a vagyonátruházási illeték kiszabása kötelező lenne.
Az ítélet indokolása szerint: az illetékmentesség szempontjából közömbös hogy „a garázsok vagy egyéb helyiségek önálló telekkönyvi albetétet képeznek-e vagy sem, az illetékmentesség egyetlen ténybeli és jogi előfeltétele, hogy az ilyen helyiségeket (garázs, pince, kazánház stb.) a lakással, öröklakással együtt, tehát egyidejűleg vásárolják meg a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 30. §-a (7) bekezdésének h) pontjában foglalt előfeltételek mellett.”
A másodfokú ítéletnek az előbbi bekezdésben írt indokolási része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet (Illetékkódex) 30. §-a (7) bekezdésének h) pontja értelmében – egyebek mellett – mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami öröklakás építése, valamint a sorház és társasház építési akcióban épült ingatlanoknak (lakásoknak, öröklakásoknak) az Országos Takarékpénztár útján történő értékesítése.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. 4. §-ának a) pontja szerint önálló ingatlanként kell nyilvántartani a földrészletet – az épülettel együtt -, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. A b) pont pedig – egyebek mellett – kimondja, hogy a társasházban és a szövetkezeti házban a külön tulajdonban álló – nem lakás céljára szolgáló – helyiséget önálló ingatlanként kell nyilvántartani.
Az utóbb idézett rendelkezések megalkotásakor a törvényhozó nyilván számolt azzal, hogy a társasházakban (a sorházakban) a garázs és a lakáshelyiségek olykor műszaki és jogi vonatkozásban is szerves egységet alkotnak, viszont – különösen az OTP által értékesített többszintes társasházakban – a lakások mellett a garázsok sokszor műszakilag is külön épülnek és külön tulajdoni lapon vannak felvéve. Az utóbbi esetben a vevő választása szerint vásárolhat lakást garázzsal vagy anélkül.
Ha a vevő a társasházi lakás mellett az OTP-től külön tulajdoni lapon szereplő garázst is vásárol, lényegében nem egy, hanem két önálló ingatlan értékesítésére kerül sor. Az a kedvezmény tehát, amelyet az Illetékkódex 30. §-a (7) bekezdésének h) pontjában irt rendelkezések alapján a vevő részére biztosít, ilyen esetben a külön tulajdoni lapon feltüntetett garázs vevőjét már nem illeti meg.
A külön albetétben felvett garázshelyiségek önálló ingatlannak minősülnek, az OTP útján történő értékesítésük az illetékmentesség szempontjából tehát nem vonható az Illetékkódex 30. §-a (7) bekezdésének h) pontjában írt rendelkenések alá. Éppen ezért annak sincs jogi jelentősége, hogy az ilyen külön tulajdoni lapon szereplő garázst annak a vevője a lakással együtt és egyidejűleg vagy külön, más időpontban vásárolja meg. (Legf. Bír. Eln. Tan. P. törv. 21 206/ 1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás