GK BH 1976/68
GK BH 1976/68
1976.02.01.
Az átadás-álvétel alkalmával a fél képviseletében eljáró személyt minden olyan jognyilatkozat megtételére feljogosítottnak kell tekinteni, amely az átadás-átvétel körében felmerülhet, [Ptk. 35. § 222. §, 11/1967. (V. 13.) Korm. sz. r. 13. §, 5/1968. (IV. 5.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 14. §].
A felperessel kötött szerződés alapján 1973. június 30-i határidőre, 2 649 000 Ft vállalkozási díj ellenében az alperes kivitelező vállalta egy ABC áruház acélszerkezeti, panelszerkezeti, állványozó, lakatos, üveges, festőmázoló és tapétázási munkáinak az elvégzését. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest napi 5000 Ft „hiánypótlási” kötbér megfizetésére, mert nem tartotta meg az átadás-átvételi eljárás során megállapított hiányok és hibák kiküszöbölésére vállalt határidőt. A hiánypótlás határidejét a felek 1974. január 10-ben állapították meg azzal, hogy amennyiben ez a határidő eredménytelenül telik el, az alperes napi 5000 Ft késedelmi kötbért fizet.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az átadás-átvételi eljáráson a felek érvényesen nem módosították az eredeti szerződést, az alperes részéről jelenlevő dolgozók beosztásuknál fogva nem voltak jogosultak ilyen jognyilatkozat tételére.
Az első fokú bíróság megállapította, hogy az alperes nem teljesítette hiánypótlási kötelezettségét határidőre, és emiatt 1974. január 10-től 27-ig köteles késedelmi kötbért fizetni, a kötbér mértékét azonban nem napi 5000 Ft-ban, hanem jogszabályban előírt mértékben állapította meg. Ezért az összesen 301 370 Ft-ra irányuló kötbérigényből csak 218 877 Ft összegű kötbér megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.
A napi 5000 Ft hiánypótlási késedelmi kötbér követelését az első fokú bíróság azért találta alaptalannak, mert az átadás-átvételi eljárás nem irányul a felek közötti szerződés módosítására, az ott résztvevő dolgozót olyan jognyilatkozatok megtételére kell felhatalmazottnak tekinteni, mely nyilatkozat szükségessége az átadás-átvétellel kapcsolatban merült fel. Mivel a felperes képviseletével megbízott műszaki ellenőr nem volt jogosult a szerződés módosítására, az alperes a ki nem mentett késedelme miatt csak a törvényes mértékű kötbért köteles fizetni.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. Ebben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a teljes kereseti igénynek helyt adó ítéletet hozzon, vagyis kötelezze az alperest 301 307 Ft kötbér megfizetésére.
A fellebbezés alapos.
A felperes az első fokú ítéletet azért támadta, mert a napi 5000 Ft mértékű hiánypótlási késedelmi kötbérre irányuló felperesi igényt az első fokú bíróság elutasította és a hiánypótlás késedelmes teljesítése miatt csak az 5/1968. (IV. 5.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételekben előírt mértékű késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte az alperest.
A feleknek az átadás-átvételi eljárás során létesített az a megállapodása, amelyben az alperes vállalta, hogy a hiánypótlási határidő elmulasztása esetén napi 5000 Ft késedelmi kötbért fizet, nem tekinthető érvénytelennek amiatt, mert az átadás-átvételi eljárásban az alperes részéről főépítésvezető, illetve építésvezetői beosztásban levő dolgozó vett részt.
Az átadás-átvételi eljárásban részt vevő dolgozókat ugyanis felhatalmazottnak kell tekinteni minden olyan jognyilatkozat megtételére, amely az átadás-átvételi eljárással kapcsolatban felmerülhet [Ptk. 35., 222. §, 11/1967. (V. 13.) Korm. sz. r. 13. § (1) bek.]. Ebből következően egyik félnek sem kell külön vizsgálnia, hogy az átadás-átvételi eljárásban a másik fél képviseletében megjelent igazolt dolgozó fel van-e jogosítva az átadás-átvétellel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
Az említett alapfeltételek 14. §-a alapján kialakult bírósági gyakorlat szerint külön felhatalmazás hiányában a műszaki ellenőrt, illetőleg az építésvezetőt a már meglevő szerződéshez kapcsolódó újabb szerződés megkötésére vagy a szerződés módosítására, így pótmunka vállalására nem lehet feljogosítottnak tekinteni. A pótmunkák vállalása, a szerződés módosítása az újabban felmerült építtetői igény kielégítését, illetve a kötelezettségek megváltoztatását szolgálják, tehát nem olyan nyilatkozatok, amelyek az átadás-átvételhez szükségesek.
Az átadás-átvételkor megállapított hibák, hiányok mielőbbi kiküszöbölése érdekében a kivitelező által vállalt és az építtető részéről elfogadott, felemelt mértékű késedelmi kötbérre vonatkozó vállalás azonban olyannak tekinthető, mint amely az átadás-átvételi eljárással kapcsolatos. A felemelt kötbér nem az újabb építtetői igény kielégítését vagy a kötelezettségek megváltoztatását szolgálja, hanem azt, hogy az eredeti szerződés nem megfelelő teljesítése folytán keletkezett hiánypótlási munkák mielőbbi elvégzését biztosítsa. Ehhez képest az első fokú bíróság álláspontja helyesbítésre szorul, mert az említett nyilatkozat az átadás-átvételi eljárás körében felmerülhető, azzal kapcsolatos nyilatkozat, így annak kifejezésére az átadás-átvételre kiküldött megbízottat felhatalmazottnak kell tekinteni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes a hiánypótlási késedelem idejére napi 5000 Ft késedelmi kötbér megfizetésére köteles, ezért az eredetileg elutasított kereseti követelés is megalapozott, hiszen az alperes érdemi védekezést az első fokú eljárás során nem terjesztett elő, vétlenségét nem tudta bizonyítani. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján ennek megfelelően marasztalta az alperest. (Legf. Bír. Gf. V. 30 685/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás