BK BH 1976/7
BK BH 1976/7
1976.01.01.
A súlyos testi sértést elkövető, kriminológiai értelemben vett visszaesővel szemben enyhítő körülmények téves értékelése és az enyhítő szakasz törvénysértő alkalmazása (Btk. 257. § II. t., 68. §, 6. sz. Irányelv).
A járásbíróság a terheltet súlyos testi sértés bűntette miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás szerint a terhelt – aki 37 éves, nős, 4 kiskorú gyermeke van, vagyona egy 70 000 forint értékű családi ház – állatgondozóként dolgozik a B-i Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Munkáját átlagon felül végzi, Kiváló Dolgozó kitüntetésben is részesült. Keresete kb. havi 3400 forint.
A terhelt már korábban is volt büntetve, éspedig háromszor lopás, egy-egy ízben pedig rágalmazás, illetve hivatalos személy elleni erőszak miatt pénz-, illetve szabadságvesztés büntetésre. Az utolsó két szabadságvesztés tekintetében – melyeket összbüntetésként 1971. július 13-án töltött ki – mentesítésben még nem részesült.
A terhelt és V. Lajos sértett 1974. november 18-án délután a b-i eszpresszóban találkoztak. Aznap délelőtt vita volt a terhelt és a sértett között. Ezért amikor a terhelt meglátta az eszpresszóban a sértettet, kihívta onnan, s amikor az kiment az utcára, a terhelt megkérdezte tőle, hogy miért bántja az ő családját, majd egyidejűleg úgy arcul ütötte a sértettet, hogy az a földre esett. A sértett orrcsontja eltört és jobb kézfején zúzódást szenvedett. A sérülés kb. 14 nap alatt gyógyult.
A terhelt és a sértett – akik ugyanazon munkahelyen dolgoznak – az eset után kibékültek, a sértett megbocsátott a terheltnek.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét megváltoztatta és a terheltet a vele szemben megállapított bűntett miatt 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, melyet 10%-os bércsökkentés mellett állatgondozói minőségben a B-i Mg. Termelőszövetkezetnél köteles letölteni.
A másodfokú ítéletnek a büntetést kiszabó része ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A büntetés kiszabása kapcsán a járásbíróság enyhítőként értékelte a terhelt beismerését, megbánását, a sértett megbocsátását és a 4 gyermekes családos állapotát. Ezzel szemben nyomatékos súlyosító körülménynek vette a terhelt büntetett előéletén túl azt, hogy erőszakos bűncselekmény miatt is volt már büntetve, végül a Btk. 78. §-ának (3) bekezdése alapján súlyosítónak vette a mentesítés alá esett előző elítéltetéseit is.
A megyei bíróság arra hivatkozással változtatta meg az elsőfokú ítélet büntetést kiszabó részét, hogy a járásbíróság nem értékelte kellő súllyal a terhelt javára fennforgó enyhítő körülményeket, továbbá hogy a terhelt a sértettel megbékélve továbbra is együtt dolgozik a tsz-ben, ahol a terhelt munkájára szükség van.
Ez utóbbi álláspont téves.
A járásbíróság kellő súllyal értékelte a terhelt javára az enyhítő körülményeket s a büntetés nemét és mértékét helyesen állapította meg.
Rá kell mutatni arra, hogy az eljárás során a terhelt Kiváló Dolgozó kitüntetése nem nyert igazolást. A szóban levő tsz-nek a legfőbb ügyész képviselője által a Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén becsatolt igazolása szerint a terhelt kitüntetésben nem részesült.
A megyei bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított a terhelt 4 gyermekes családos állapotának, valamint a sértett megbocsátásának és annak, hogy a terhelt munkájára a tsz-ben szükség van. Ezen enyhítő körülmények között a sértett megbocsátását mellőzni kellett volna, mert ez az állandósult bírói gyakorlat szerint enyhítőként csak kivételes esetekben értékelhető, melyek közé a jelen tényállás nem tartozik. Az enyhítő körülmények mellett szem elől tévesztette a másodfokú bíróság a terhelt többszörösen büntetett előéletét s azt, hogy erőszakos cselekményért (hivatalos személy elleni erőszak bűntette) is büntetve volt már szabadságvesztésre; cselekményét minden menthető indok nélkül, nyilvánosan követte el.
A terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség tehát fokozott; a terhelt kriminológiai értelemben vett visszaeső, akivel szemben jogpolitikai elveink és a Legfelsőbb Bíróság 6. számú irányelve értelmében a büntetett előéletet nyomatékosabban kell súlyosító körülményként értékelni.
Mindezen körülmények mellett a terhelt javára az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott büntetés törvénysértő.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az alapos törvényességi óvás folytán a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése törvénysértő; ezt a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a büntetés mértékét 6 hónapi szabadságvesztésben állapította meg, melyet a Btk. 38/A. §-ának b) pontja alapján fegyházban rendelt végrehajtani. (Legf. Bír. B. törv. II. 798/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás