BK BH 1976/8
BK BH 1976/8
1976.01.01.
Súlyos testi sértés bűntettével összefüggésben elkövetett garázdaság egy cselekménnyel – alaki halmazatban – is megvalósítható [Btk. 257. § (3) bek. a) pont, BK 504.].
A járásbíróság bűnösnek mondotta ki az I. r. terheltet garázdaság bűntettében, míg a II. r. terheltet súlyos testi sértés bűntettében – amellyel összefüggően garázdaságot követett el.
A megállapított tényállás szerint a két terhelt tehergépkocsin haladt T. városon keresztül. A gépkocsit az I. r. terhelt vezette. Az I. r. terhelt figyelmetlensége folytán majdnem elütötte a kijelölt gyalogátkelőhelyen szabályosan áthaladó sértettet. Az I. r. terhelt ezek után a gépkocsival megállt, a sértetthez ment és azt becsületsértő kifejezésekkel illette. A II. r. terhelt ezt látva, a gépkocsiból kiszállva a sértettre támadt, azt szidalmazta, majd ököllel két ízben úgy arcul ütötte, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott a sértettnek. Az esetnél sokan tartózkodtak az utcán és a terhelt magatartásán megbotránkoztak.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a fellebbezések elbírálása folytán az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a II. r. terhelt cselekményét csak súlyos testi sértés bűntettének minősítette.
A másodfokú bíróság indokolásában azt fejtette ki, hogy a garázdasággal összefüggően elkövetett súlyos testi sértést megvalósító cselekmény külön, önállóan történt, de elkövetésük egymással kapcsolatos, folyamatos tevékenységláncolatot alkot. Nem lehet tehát megállapítani a súlyos testi sértés szóban forgó minősített esetét akkor, amikor sem a súlyos testi sértés előtt, sem utána – még elkülönülően sem – garázda, magatartást az elkövető nem tanúsított.
Az összefoglalt minősítésű bűncselekmény megvalósulásához ugyanis az elkövető magatartásának maradéktalanul ki kell töltenie a garázdaság törvényi tényállását is. Minthogy a II. r. terhelt egyetlen magatartással valósította meg – ha garázda módon is – a súlyos testi sértés bűntettének tényállását, ezért cselekménye csupán súlyos testi sértés bűntetteként minősülhet.
A II. r. terhelttel kapcsolatban a cselekményt minősítő rendelkezés és az azzal összefüggő indokolás miatt emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai kollégiumának 504. sz. állásfoglalásában részletes iránymutatást adott abban a kérdésben, hogy a súlyos testi sértés mikor minősül garázdasággal összefüggően elkövetettnek.
A fenti állásfoglalást a megyei bíróság az idézett ítéletének indokolásában foglaltak szerint tévesen értelmezte. A kollégiumi állásfoglalás II. részének 3. pontjában foglalt álláspont szerint ugyanis a minősített eset megállapítására sor kerülhet alaki halmazat esetén is. Minthogy az alaki halmazat azt jelenti, hogy egy cselekménnyel két vagy több törvényi tényállást valósít meg az elkövető, nincs akadálya a minősített eset megállapításának akkor, amikor – mint a jelen esetben is – az elkövető nyilvános helyen, két ütés leadásával súlyos testi sértést okoz, amennyiben ez a magatartás kirívó és hangsúlyozottan közösségellenes.
Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által is elfogadott tényállásból kitűnően a II. r. terhelt útonállásszerűen tanúsított magatartása feltűnően közösségellenes volt és maradéktalanul kitöltötte a garázdaság törvényi tényállását. A fent kifejtett indokokra tekintettel az említett kollégiumi állásfoglalás iránymutatásának megfelelően a cselekményt mint törvényi egységet garázdasággal összefüggően elkövetett súlyos testi sértés bűntetteként kell értékelni. (Legf. Bír. Bf. III. 763/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás