BK BH 1976/92
BK BH 1976/92
1976.03.01.
Közlekedési vétség téves megállapítása közúti veszélyeztetés bűntette helyett (Btk. 193. §, 194./B §).
A terheltet a járásbíróság közúti veszélyeztetés bűntette miatt elítélte.
A másodfokon eljárt megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét a Btk. 194/B §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közlekedési vétségnek minősítette és ezért ítélte el a járásbíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésre.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt az árurakodás befejezése után tehergépkocsijával a T. község felé vezető útra kanyarodott. Eközben megzavarta a tőle balról érkező és a sértett által vezetett tehergépkocsi forgalmát. A sértett ennek következtében a terhelt által vezetett tehergépkocsit szorosan előzte. Amikor a terhelt a községet elhagyta, utolérte a sértett tehergépkocsiját és hangjelzés adása nélkül annak az előzésébe kezdett. A terhelt ezután jobbra húzta a kormányt és oly módon tért vissza a jobb oldalra, hogy járművének a jobb oldalával a sértett által vezetett tehergépkocsi bal oldali első visszapillantó tükrét letörte és a bal első kerékkel súrolva érintkezett. Emiatt a sértett az útpadkára kényszerült, de az ott levő egyenetlenségek folytán a. tehergépkocsival az árokba borult. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett a megyei bíróság, amikor a terhelt cselekményét közúti veszélyeztetés bűntette helyett közlekedési vétségnek minősítette.
Az első fokú bíróság az ítéleti tényállást a rendelkezésre álló összes bizonyíték okszerű mérlegelésével állapította meg. Helyesen következtetett arra, hogy amikor a terhelt utolérte a sértett által vezetett gépkocsit, azért gyorsított, hogy ugyancsak szoros előzéssel megtorolja a sértetten az előzőekben őt ért vélt sérelmét. Az útviszonyokból kitűnően semmi indok nem volt arra, hogy a megfelelő oldaltávolságban megkezdett előzést a terhelt úgy fejezze be, hogy egymás mellé érve, a megelőzött gépkocsira kifejezetten „ráhúzva”, azt az útpadkára szorítsa. A tényállásból tehát világosan kitűnik, hogy a terhelt a veszélyhelyzetet szándékosan idézte elő. Tévedett tehát a megyei bíróság, amikor a terhelt cselekményét – a járásbíróság által felhívott helyes minősítést megváltoztatva – közlekedési vétségnek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság a terhelt cselekményét, a Btk. 193. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés bűntettének minősítette, és ennek megfelelően a kiszabott főbüntetés mértékét felemelte. (Legf. Bír. B. törv. V. 867/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás