BK BH 1976/96
BK BH 1976/96
1976.03.01.
Az összefoglalt bűntett abban az esetben állapítható meg, ha mind a két bűncselekmény önállóan is megállapítható lenne [Btk. 302. § (2) bek. d) pont, 219. §].
Az első fokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki rongálás bűntettében, mellyel összefüggésben garázdaságot követett el s ezért megbüntette. A megállapított tényállás a következő.
A vádlott 1975. február 15. napján a délelőtti órákban élettársa testvérének élettársával, K. P-vel együtt italozott, majd elhívta a lakására is, és ott további 1 liter bort fogyasztottak el.
A vádlott élettársa – M. A. sértett – déli 12 óra után érkezett haza és miután ott látta a vele haragos viszonyban levő K. P-t és észlelte, hogy a vádlott is ittas állapotban van, ezt kifogásolta, ennek során közöttük szóváltás keletkezett.
A szóváltásra a vádlott indulatosan felkapott egy szódásüveget és azzal akarta élettársát bántalmazni, aki őt megelőzte és egy 2 dl-es vastag pohárral szájon ütötte. Az ütéstől a vádlott alsó ajka felrepedt, vérzett. Ugyanakkor K. P. megragadta a vádlott kezében levő szódásüveget, s azt el akarta venni. Eközben a vádlott megfogta K. P. mellén a kabátot és meglökte, aki a szoba sarkába esett, ahol egy kis asztalon volt a sértett televíziója, amely leesett és az asztallal együtt megrongálódott.
Ezt látva, a sértett leányai, valamint az ott levő vendégek megijedtek, kiszaladtak a szobából. A vádlottat az élettársa a kitört asztallábbal akarta megütni, K. P. is rátámadt, így a vádlott kiszaladt a lakásból, egy kis baltát vett magához és bement a szobába. A baltával kétszer egymás után, a szoba közepén álló asztalra ütött, amely megrongálódott. A bútorhuzatban 240 Ft, a televízióban 560 Ft kár keletkezett.
A jelenlevők ekkor már nagyon megijedtek, a sértett leánya nagyot sikoltott, de észlelték a történteket a szomszédban lakó K. L-né és leánya, valamint B. J-ék s az utcai járókelők. Kb. 10 személy figyelt fel a történtekre.
A tényállás alapján a járásbíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, cselekményét azonban a megyei bíróság az első fokú bíróságtól eltérően minősítette.
A tényállásból kitűnőleg a járásbíróság a sértett tulajdonában levő televízió készülékben előállott károkat is okozati összefüggésbe hozta a vádlott ténykedésével. Az adott esetben azonban a televízióban keletkezett károsodás kapcsán nem állapítható meg a vádlott büntetőjogi felelőssége. Amikor a sértett szobájában a vádlott K. T-t meglökte, még esketőlegesen sem gondolt arra, hogy ennek következtében a sarokban álló televíziót feldönti.
Szándékosság tehát a televízió megrongálódása kapcsán a részéről nem állott fenn, az adott esetben legfeljebb gondatlanság terheli, ennek azonban a jelen ügyben jelentősége nincsen.
A tényállásból kitűnik, hogy a bútorzatban keletkezett kár összege csupán 240 Ft, s ez sem szolgáltat alapot a rongálás minősített esetének a megállapításához.
A vádlott magatartása azonban kirívóan közösségellenes volt, a jelenlevőkben megbotránkozást, riadalmat keltett, így cselekményével a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének II. tétele alá eső garázdaság bűntettének a törvényi tényállási elemeit valósította meg. (Kecskeméti Megyei Bíróság 2. Bf. 533/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás