1977. évi 10. törvényerejű rendelet
1977. évi 10. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről2
2014.06.06.
(A szerződést megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, 1976. augusztus 10-én megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság és Japán között 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződést, az ahhoz tartozó jegyzőkönyvet, valamint levélváltást e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett okmányok hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„ Kereskedelmi és Hajózási Szerződés
a Magyar Népköztársaság és Japán között
a Magyar Népköztársaság és Japán között
A Magyar Népköztársaság Kormánya és Japán Kormánya attól a kívánságtól vezetve, hogy erősítsék a barátság és a kölcsönös együttműködés szálait és elősegítsék a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, elhatározták, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján Kereskedelmi és Hajózási Szerződést kötnek és ebből a célból meghatalmazottjukként kijelölték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya:
Bíró József külkereskedelmi minisztert,
Japán Kormánya:
Miyazawa Kiichi külügyminisztert,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös kicserélése után, a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
1. Mindkét Szerződő Fél állampolgárai a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást élvezik a másik Szerződő Fél területére történő beutazás, az ottani utazás, lakás és tartózkodás, valamint az onnan való elutazás jogát illetően.
2. Mindkét Szerződő Fél állampolgárainak a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk védelme és biztonsága tekintetében nemzeti elbánást és a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást kell biztosítani.
3. Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgárát letartóztatják, akár a bírósági tárgyalás előtt, akár másképpen, az előző Szerződő Fél illetékes hatóságainak azonnal értesítenie kell a másik Szerződő Fél legközelebbi illetékes konzuli tisztviselőjét. Ezen másik Szerződő Fél konzuli képviselőjének haladéktalanul engedélyezni kell, hogy meglátogassa és érintkezésbe léphessen az illető állampolgárral.
4. Mindkét Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén mentesülnek mindenféle kötelező katonai szolgálat, valamint az ilyen személyes szolgálat helyett fizetendő minden adó és katonai terhek alól.
5. A jelen cikk 4. pontjában nyújtott mentesség, valamint minden kötelező hadikölcsön, katonai kényszerszolgáltatás, igénybevétel vagy kényszerbeszállásolás tekintetében mindkét Szerződő Fél állampolgárainak nem kevésbé kedvező elbánást kell biztosítani, mint amilyet bármely harmadik ország állampolgárainak nyújtanak.
6. Egyik Szerződő Fél állampolgáraira sem lehet a másik Szerződő Fél területén más vagy nagyobb terhet jelentő bármilyen adót, illetéket vagy közterhet kivetni, mint amilyet bármely harmadik ország állampolgáraira kivetnek. Azonban mindkét Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy viszonossági alapon különleges adókedvezményeket nyújtson vagy kettős adóztatás kizárását célzó egyezmények alapján külön adókedvezményt adjon.
2. cikk
1. Az üzleti tevékenységet - beleértve a kereskedelmi, ipari és pénzügyi tevékenységet - folytató jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Felek egyikének törvényei és rendelkezései szerint szerveztek meg és amelyek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van, a másik Szerződő Fél területén ilyen minőségükben elismerik.
2. Mindkét Szerződő Fél állampolgárainak és jogi személyeinek biztosítani kell a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást a másik Szerződő Fél területén az üzleti tevékenységüket - beleértve a kereskedelmi, ipari és pénzügyi tevékenységüket - érintő minden kérdésben.
3. A jelen cikk 1. pontjában említett jogi személyeknek joguk van ügynök útján képviseltetni magukat a másik Szerződő Fél területén, a másik Szerződő Fél törvényei és rendelkezései szerint.
4. Mindkét Szerződő Fél állampolgárait és jogi személyeit a másik Szerződő Fél területén nemzeti elbánásban és a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánásban kell részesíteni a bármilyen fokú bíróságok, közigazgatási bíróságok és szervek igénybevétele tekintetében, akár jogaik érvényesítéséről, akár azok védelméről van szó.
5. A jelen Szerződés 1. cikkének rendelkezései egyaránt alkalmazandók az említett jogi személyekre, amennyiben azok jogi személyekre alkalmazhatók.
3. cikk
1. A behozatalt és kivitelt terhelő, vagy a behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámok és mindenféle közterhek, úgyszintén a behozatallal és kivitellel kapcsolatos nemzetközi átutalással kapcsolatban kivetett vámok vagy mindenféle közteher tekintetében, továbbá, az ezen vámok és közterhek kivetésének módszere, valamint a behozatallal és kivitellel kapcsolatos valamennyi szabály és formaság, továbbá a jelen cikk 4. pontjában említett esetek tekintetében minden előnyt, kedvezményt, előjogot vagy mentességet, amelyet bármelyik Szerződő Fél megad bármely harmadik országból származó vagy oda irányuló termékekre, azonnal és feltétel nélkül meg kell adni a másik Szerződő Fél területéről származó vagy oda irányuló hasonló termékekre.
2. Valamelyik Szerződő Fél azon termékeire, amelyeket előzőleg egy vagy több harmadik ország területén szállították keresztül, a másik Szerződő Fél területére való bevitelükkor nem lehet magasabb vámokat vagy közterheket kivetni, mint amilyeneket akkor vetnének ki rájuk, ha azokat a Szerződő Fél területéről közvetlenül importálták volna.
3. A jelen cikk 2. pontjának rendelkezései vonatkoznak azokra az árukra is, amelyeket egy harmadik ország területén keresztül történő szállításukkor átraktak, átcsomagoltak vagy beraktároztak.
4. (1) Bármelyik Szerződő Fél területéről származó és a másik Szerződő Fél területére bevitt termékekre az illető másik Szerződő Fél területén sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet magasabb belső adót vagy bármilyen más belső köztartozást kivetni, mint amilyet a hasonló belföldi termékekre közvetlenül vagy közvetve alkalmaznak.
(2) Bármelyik Szerződő Fél területéről származó és a másik Szerződő Fél területére bevitt termékekre az illető másik Szerződő Fél területén alkalmazott elbánás nem lehet kevésbé kedvező, mint amelyet a hazai származású hasonló termék élvez a belföldi eladást, árubabocsátást, vételt, szállítást, elosztást és felhasználást érintő minden törvény, rendelkezés és előírás tekintetében.
5. A jelen cikk 1. pontjának rendelkezései nem vonatkoznak azokra a különleges kedvezményekre, melyeket bármelyik Szerződő Fél ad:
a) a tengeri természeti terményekre, amelyeket a szóban forgó Szerződő Fél hajói vesznek fel, és
b) azokra a termékekre, amelyeket tengeri természeti terményekből a tengeren, a szóban forgó Szerződő Fél hajóin dolgoznak fel vagy állítanak elő.
4. cikk
1. Egyik Szerződő Fél sem vezethet be vagy tarthat fenn semmilyen tilalmat vagy korlátozást a másik Szerződő Fél bármely termékének importjára vagy a másik Szerződő Fél területére irányuló bármely termék exportjára, kivéve, hacsak a hasonló termék bármely harmadik országból származó importjára, vagy a hasonló termék bármely harmadik országba irányuló exportjára hasonló tilalom vagy korlátozás nem áll fenn.
2. A jelen cikk 1. pontjának rendelkezései nem értelmezendők úgy, hogy gátolják bármelyik Szerződő Felet abban, hogy olyan intézkedéseket hozzon, vagy hajtson végre, amelyek:
a) alapvető biztonsági érdekek védelmét célozzák, és
b) a közegészség, valamint az állatoknak és növényeknek betegségek, kártékony rovarok és élősdiek elleni védelmét célozzák.
5. cikk
A 3. cikk 1. pontjának kötelezettségei nélkül mindkét Szerződő Fél törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást biztosít a vámok és a közterhek alóli mentesség tekintetében a másik Szerződő Fél következő cikkeinél, amelyeket területére ideiglenesen visznek be, majd onnan kivisznek:
a) áruminták;
b) próbák és kísérletek céljaira szánt cikkek;
c) kiállításokra, versenyekre és vásárokra szánt cikkek;
d) szerelők által berendezések szerelésénél és felállításánál használt szerszámok;
e) feldolgozásra és javításra kerülő cikkek, valamint a feldolgozáshoz és javításhoz szükséges anyagok;
f) az exportált és importált áruk szállító tartályai.
6. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél kötelezi magát, hogy amennyiben állami vállalatot létesít vagy tart fenn, vagy bármilyen vállalatnak hivatalosan vagy gyakorlatilag kizárólagos vagy különleges jogokat ad, az ilyen vállalatnak mind a bevitel, mind a kivitel területén eszközölt vásárlásainál vagy eladásainál a diszkriminációmentes elbánás általános elvei szerint kell eljárni.
2. A jelen cikk 1. pontjának rendelkezései úgy értendők, hogy a fenti vállalatok, a jelen Szerződés egyéb rendelkezéseit is figyelembe véve, eladásaikat és vételeiket kizárólag kereskedelmi megfontolások alapján eszközölhetik, beleértve az ár, minőség, beszerezhetőség, értékesíthetőség, szállítás és egyéb adásvételi feltételek szempontjait.
7. cikk
1. A Szerződő Felek egyikének lobogója alatt közlekedő hajókat, amelyek magukkal viszik a törvényeik és szabályaik által előírt és a nemzetiség igazolását szolgáló okmányokat, a Szerződő Fél hajóinak kell tekinteni mind a nyílt tengeren, mind a másik Szerződő Fél kikötőiben, helyein és vizein.
2. Az egyik Szerződő Fél kereskedelmi hajói - ugyanolyan mértékben és feltételek mellett, mint a másik Szerződő Fél és bármely harmadik ország kereskedelmi hajói - jogosultak, hogy utasaikkal és rakományukkal belépjenek a másik Szerződő Félnek a külkereskedelem és a hajózás számára nyitva tartott minden kikötőjébe, helyére és vizeire, elhagyják azokat vagy ott horgonyozzanak.
Mindkét Szerződő Fél kereskedelmi hajói és azok rakománya számára a másik Szerződő Fél kikötőiben, helyein és vizein minden tekintetben biztosítani kell a nemzeti elbánást és a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást.
3. Mindkét Szerződő Fél kereskedelmi hajói számára abban a tekintetben, hogy azok jogosultak minden olyan áru és személy szállítására, amelyeket másik Szerződő Fél területére vagy onnan hajóval lehet szállítani, nemzeti elbánást és a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást kell biztosítani. Az ilyen kereskedelmi hajókon szállított áruk és személyek számára minden vám és egyéb formalitás tekintetében nemzeti elbánást és a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást kell biztosítani.
4. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai által kiállított hajóméretről szóló bizonyítványokat a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai az általuk kiadott bizonyítványokkal egyenértékűnek ismerik el.
5. A jelen cikk előző pontjainak rendelkezései nem vonatkoznak a part menti forgalomra. Nem tekintendő azonban part menti forgalomnak, amikor az egyik Szerződő Fél kereskedelmi hajói a másik Szerződő Fél egyik kikötőjéből a másikba mennek, az illető Szerződő Fél törvényeinek és rendelkezéseinek betartásával, hogy külföldről hozott utasokat vagy rakományt részben vagy teljesen kirakjanak, illetve egy külföldi országba menő rakományt vagy utasokat részben vagy teljesen felvegyenek.
6. A jelen Szerződésben használt „kereskedelmi hajó” kifejezés a halászhajókat nem foglalja magában.
8. cikk
1. Hajótörés, tengeren keletkezett károsodás, vagy kényszer kikötés esetén mindkét Szerződő Fél ugyanolyan segítséget, védelmet és mentességet ad a másik Szerződő Fél hajóinak, valamint azok legénységének, utasainak és rakományának, mint amilyet hasonló esetekben ez a Szerződő Fél megad saját hajóinak, azok legénységének, utasainak és rakományának. Az ilyen hajókból kimentett áru mentesül minden vám alól, kivéve, ha az áru belső fogyasztásra kerül.
2. Ha bármelyik Szerződő Fél hajója zátonyra fut vagy hajótörést szenved a másik Szerződő Fél partjain, e másik Szerződő Fél illetékes hatóságai értesítik erről annak az országnak a legközelebbi illetékes konzuli tisztviselőjét, amelyikhez a hajó tartozik, vagy ha ilyen nincs, az illető ország diplomáciai képviseletét.
9. cikk
1. A Magyar Népköztársaság részéről bármilyen külföldi ország állampolgáraival és jogi személyeivel a kereskedelmi szerződéseket kizárólag a külkereskedelmi vállalatok, mint önálló jogi személyek, és a rendelkezések értelmében külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított egyéb független jogi személyek köthetik meg.
2. Bármelyik Szerződő Fél kötelezőnek ismeri el és végrehajtja azokat a választottbírósági határozatokat, amelyeket egyrészt a jelen Egyezmény 2. cikkében említett japán állampolgárok és jogi személyek, másrészt a Magyar Népköztársaság részéről a jelen cikk 1. pontjában említett jogi személyek között kötött kereskedelmi szerződésekből vagy azok kapcsán esetleg felmerülő vitákban hoztak, feltéve, hogy magában a szerződésben vagy ahhoz kapcsolódó külön megegyezésben megfelelő formában a felmerülő viták eldöntésére választottbírósági eljárást írtak elő, a határozatra vonatkozó azon terület eljárási szabályai szerint, amelyen a választottbírósági határozat elismerését és végrehajtását kérik.
3. (1) A választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása annak a Félnek a kérelmére, akivel szemben ezt érvényesíteni kívánják, csak abban az esetben tagadható meg, ha ez a fél annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságánál, melynél az elismerést és a végrehajtást kérik, bizonyítja, hogy
a) a jelen cikk 2. pontjában említett szerződésben vagy megállapodásban részt vevő felek a reájuk irányuló jog szerint nem voltak cselekvőképesek, vagy hogy az említett szerződés vagy megállapodás a felek által kikötött jog értelmében, vagy ilyen kikötés hiányában annak az országnak a joga szerint, amelyben a választottbírósági határozatot hozták, érvénytelen, vagy
b)4 azt a felet, akivel szemben a választottbírósági határozatot érvényteleníteni kívánják, nem értesítették szabályszerűen a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról, vagy pedig ez a fél egyéb okból nyilatkozatát előterjeszteni nem tudta, vagy
c) a választottbírósági határozatot olyan vitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre rendelkezései nem terjednek ki, vagy a határozat a választottbírósági kikötés keretén kívül eső ügyre vonatkozó döntést tartalmaz, ha azonban a választottbíráskodásnak alávetett kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyek a választottbíráskodásnak nem voltak alávetve, a választottbíráskodásnak alávetett ügyekre vonatkozó döntéseket tartalmaz, elismerhető és végrehajtható, vagy
d) a választottbíróság összetétele, vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg ama ország jogának, amelyben a választottbíróság eljárt, vagy
e) a választottbírósági határozat a felekre még nem vált kötelezővé, vagy annak az országnak illetékes hatósága, amelyben vagy amely jogának alkalmazásával a határozatot hozták, azt hatályon kívül helyezte, vagy felfüggesztette.
(2) A választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása abban az esetben is megtagadható, ha annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága, amelyben az elismerést és végrehajtást kérik, megállapítja, hogy
a) ennek az országnak a joga szerint a vita tárgya választottbírósági útra nem tartozhat, vagy
b) a határozat elismerése vagy végrehajtása ennek a Szerződő Félnek a közrendjébe ütközik.
10. cikk
A Szerződő Felek, vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, arra törekednek, hogy együttműködjenek a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztése és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésének kölcsönös előnyöket nyújtó előmozdításában, bátorítsák és megkönnyítsék a tudományos és műszaki tapasztalatok cseréjét és hasznosítását, különösen gazdasági fejlődésük és országuk életszínvonalának fejlesztése érdekében.
11. cikk
Mindkét Szerződő Fél kormánya jóindulatúan bírálja el azokat az előterjesztéseket, amelyeket a másik Szerződő Fél kormánya a jelen Szerződés végrehajtását érintő bármilyen ügyben tesz és megfelelő alkalmat ad a másik Szerződő Fél kormányának a felmerült kérdések megvitatására.
12. cikk
1. A jelen Szerződést meg kell erősíteni és a megerősítő okmányokat minél előbb ki kell cserélni.
2. A jelen Szerződés a megerősítő okmányok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba, öt évig hatályos és azt követően hatályban marad az itt megállapított előírások szerinti felmondásig.
3. A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Szerződő Félhez hat hónappal megelőzően intézett írásbeli jegyzékkel a kezdeti ötéves időszak végére vagy azt követően bármilyen időpontra.
Fentiek hiteléül az arra meghatalmazottak aláírták a jelen Szerződést és ellátták azt pecsétjükkel.
Készült Tokióban, 1975. október hó 20-án, két példányban, angol nyelven.
(Aláírások.)
Jegyzőkönyv
A Magyar Népköztársaság és Japán közötti Kereskedelmi és Hajózási Szerződés aláírásával egyidejűleg alulírott Meghatalmazottak, akiket Kormányaik kellően felhatalmaztak, megegyeztek az alábbi rendelkezésekben, amelyek a fenti Szerződés szerves részének tekintendők:
1. A Szerződés egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítsa azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel bármelyik Szerződő Fél mint az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezménynek, vagy mint a Nemzetközi Valutaalap Egyezmény cikkeinek, vagy az azokat módosító vagy kiegészítő bármely sokoldalú egyezményeknek a szerződő fele rendelkezik vagy rendelkezhet.
2. A Szerződés egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy bármilyen jogot adnak vagy bármilyen kötelezettséget írnak elő a szerzői jog és az ipari tulajdonjogok tekintetében.
3. Egyetértés áll fenn a Szerződő Felek között, hogy a jelen Szerződés 1. cikkének 1. pontjában szereplő legnagyobb kedvezmény szerinti elbánásra vonatkozó rendelkezések egyik Szerződő Felet sem gátolják abban, hogy az útlevelekre és vízumokra vonatkozó ügyekben továbbra is belső törvényei és rendelkezései szerint döntsön.
Megegyezés jött létre továbbá abban is, hogy az említett rendelkezések nem vonatkoznak azokra a kedvezményekre, amelyeket valamelyik Szerződő Fél külön egyezmény értelmében bármely harmadik ország állampolgárainak ad az útlevelekre és vízumokra vonatkozó ügyekben.
4. A jelen Szerződés 1. cikk 3. pontjára hivatkozással megegyezés született, hogy:
a) a hivatkozott pontban említett értesítésnek minden körülmények között a másik Szerződő Fél állampolgára letartóztatásának időpontjától számított 3 napon belül meg kell történnie; és hogy
b) az illető másik Szerződő Fél egy konzuli tisztviselőjének minden körülmények között az állampolgár letartóztatásának időpontjától számított 4 napon belül engedélyezni kell, hogy az állampolgárt meglátogassa és azzal a kapcsolatot felvegye.
5. A jelen Szerződés 9. cikkének egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítja azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel bármelyik Szerződő Fél mint a Külföldi Választottbírósági Határozatok Elismeréséről és Végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény, vagy az azt módosító vagy kiegészítő bármely sokoldalú egyezmény szerződő Fele rendelkezik vagy rendelkezhet.
Fentiek hiteléül a meghatalmazottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet és ellátták azt pecsétjükkel.
Készült Tokióban, 1975. október 20-án, két példányban, angol nyelven.
(Aláírások.)
Jegyzékváltás
Excellenciás Uram,
A Magyar Népköztársaság és Japán között kötött Kereskedelmi és Hajózási Egyezmény aláírásának alkalmával van szerencsém a Magyar Népköztársaság Kormánya részéről igazolni, hogy a két Kormány között az Egyezmény kötésére irányuló tárgyalások alkalmával a következő megegyezés született: a két Kormány egyetértett azzal, hogy a jelen Egyezmény működésével kapcsolatban képviselőikből álló vegyes bizottságot hoz létre, mely váltakozva Budapesten vagy Tokióban fog ülésezni.
Engedje meg Excellenciás Uram, hogy ebből az alkalomból nagyrabecsülésemről biztosítsam.
(Aláírások.)
Jegyzékváltás
Excellenciás Uram,
Japán és a Magyar Népköztársaság között kötött Kereskedelmi és Hajózási Egyezmény aláírásának alkalmával van szerencsém a Japán Kormány részéről igazolni, hogy a két Kormány között az Egyezmény kötésére irányuló tárgyalások alkalmával a következő megegyezés született: a két Kormány egyetértett azzal, hogy a jelen Egyezmény működésével kapcsolatban képviselőikből álló vegyes bizottságot hoz létre, mely váltakozva Tokióban vagy Budapesten fog ülésezni.
Engedje meg Excellenciás Uram, hogy ebből az alkalomból nagyrabecsülésemről biztosítsam.
(Aláírások.)”
3. §5 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1976. évi szeptember hó 9. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1977. március 29.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A Magyar Közlöny 1997. évi 33. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
5
A 3. § a 2006: CIX. törvény 162. § (1) bekezdésének d) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 21. §-a, a 2014: XXI. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás