PK BH 1977/103.
PK BH 1977/103.
1977.03.01.
A tulajdonos jogosult a szomszéd már meglevő kerítése mellé a saját ingatlanán újabb kerítést emelni; a falból épített kerítést azonban úgy kell elhelyeznie, hogy a szomszédos építési telek és az azon levő létesítmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza [Ptk. 103. §; OÉSZ 13. §, 44. §, 140. §, 141. §].
A felperes lakóháza telkének egy részét még 1970-ben eladta az alperesnek házépítés céljára. Az alperesek a két telekingatlan határvonalába dróthálóból készült stabil kerítést létesítettek, majd 1973-ban felépítették lakóházukat.
Így a felek lakóházaiknak udvari része lényegében egymással szemben helyezkedik el.
Az alperesek a házuk udvaráról a dróthálókerítésen keresztül átlátnak a felperes udvarába.
A jó viszony a felek között fokozatosan megromlott, ezért a felperes a saját költségén az alperessel határos vonalon 2 m magas falkerítést kívánt építeni, hogy ezáltal az átlátást is akadályozza. Az alperesek tiltakoztak a falkerítés építése ellen.
A felperes keresetében az alpereseket a falkerítés építésének tűrésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a felperes keresetét elutasította. Tényként megállapította, hogy amikor a felperes anyja szemetet öntött ki, az alperesek erről fényképfelvételt készítettek, ez azonban egymagában nem valósított meg olyan magatartást, amely a Ptk. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel a szomszéd felperest szükségtelenül zavarná vagy jogai gyakorlását veszélyeztetné. A fényképfelvétel által az alperesek a jogos érdeküket kívánták csak megvédeni, mert éppen ezzel kívánták tanúsítani a felperes birtokháborító magatartását. Kiemelte még a bíróság, hogy az az oldal, ahová a falkerítést kívánja a felperes építeni, nem a felperes, hanem éppen az alperesek építési frontja. Ha tehát a felperes az említett határvonalra falkerítést építene, az alperesnek jogos érdekét veszélyeztetné.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 103. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a földeket kerítés (fal, sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
A (2) bekezdés szerint pedig a fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
Azt pedig, hogy a határvonalon melyik szomszéd köteles kerítést építeni az 5/1974. (V. 24.) ÉVM sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései határozzák meg.
Annak nincs törvényes akadálya, hogy a szomszéd kerítést építsen olyan határvonalra, ahol a kerítést a másik szomszédnak kellene létesítenie, sőt annak sincs akadálya, hogy a szomszéd a már meglevő kerítés mellé újabb kerítést építsen.
Ebben a vonatkozásban az OÉSZ 141. §-ának (9) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha az építési telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek olyan határán vagy a határ olyan részén is létesít kerítést, amelyre nézve kötelezettsége nem volt, a kerítésnek ezt a részét is csak a saját telkén helyezheti el, az így létesített kerítést bármikor megszüntetheti.
A felperes azonban falkerítést kíván építeni és azt is 2 m magasságban.
Az OÉSZ 13. §-ának (2) bekezdése szerint általában létesítményt elhelyezni csak olyan módon szabad, hogy a környezetben fekvő építési telkek és építési területek rendeltetésszerű felhasználását, továbbá az azokon levő létesítmények használatát, illetőleg működését ne akadályozza (árnyékvetés, zavaró hatás, tűzátterjesztés stb.).
Az ügyben eljárt bíróság azonban ebből a szempontból elmulasztotta a tényállást felderíteni és elmulasztotta megállapítani azt, hogy az építendő falkerítés milyen kihatással lenne az alperesek ingatlanára, illetve annak használatára nézve, továbbá azt, hogy a tervezett építéshez szükséges-e az illetékes államigazgatási hatóság engedélye és ha igen, az rendelkezésre áll-e. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 234/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás