PK BH 1977/104.
PK BH 1977/104.
1977.03.01.
Elbirtoklással az ingatlan eszmei hányadára tulajdonjogot – a tulajdonostárs által történő elbirtoklást kivéve – nem lehet szerezni ingatlanrész tulajdonjogának elbirtoklás útján való megszerzéséhez hatósági engedély szükséges [Ptk. 121. §, 139. §, 140. §; PK 4., 5. sz.].
Az egyenként 210 □-öl nagyságú két házhely az alperesek közös tulajdonában van.
A felperes azt állította, hogy az általa használt terület tulajdonjogát adásvétel útján megszerezte. Keresetében ennek megállapítását kérte, utóbb másodlagosan arra hivatkozott, hogy az említett terület tulajdonjogát elbirtoklás útján szerezte meg.
A felperes teljes egészében birtokában tartotta az egyik 210 □-öl térmértékű földrészletet, továbbá az ezzel szomszédos 210 □-öl nagyságú ingatlanból 143 □-ölet. A felperes így összesen 353 □-öl területet birtokolt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes az egyik ingatlan egészére elbirtoklás jogcímén tulajdonjogot szerzett. A felperesnek azonban azt a kereseti kérelmét, amely a másik ingatlanból birtokban tartott 143 □-öl tekintetében elbirtoklás jogcímén a tulajdonjog megállapítására irányult, elutasította. Az ítélet elutasító rendelkezését azzal indokolta, hogy az illetékes építésügyi hatóság ennek az ingatlannak az elkülönítését nem engedélyezte, illetőleg a telek megosztásához szükséges engedély megadását megtagadta (PK 5. sz. állásfoglalás).
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes az ingatlan eszmei 143/210 részét is elbirtoklás jogcímén tulajdonul megszerezte.
A másodfokú bíróság ítéleti döntését arra alapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság PK 5. számú állásfoglalásának* helyes értelme szerint elbirtoklással nem lehet megakadályozni a városrendezési, telekelosztási tervek megvalósítását, viszont nincs akadálya annak, hogy elbirtoklás útján közös tulajdon jöjjön létre, amelynek esetleges megszüntetésénél azonban nem jöhet szóba az ingatlan természetbeni megosztása. Egyéb módon azonban a közös tulajdon megszüntethető.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 139. §-ának (1) bekezdése értelmében tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
A Ptk. 140. §-ában foglaltak szerint pedig a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
A Ptk. 139. §-ához fűzött miniszteri indoklásból kitűnően a közös tulajdon alapján tulajdonjogát az őt megillető hányad erejéig valamennyi tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja.
A per adataiból megállapítható, hogy a felperes az alperesek közös tulajdonában álló 210 □-öl nagyságú ingatlanból csak 143 □-öl nagyságú területet használt és birtokolt. Maga a felperes sem állította soha, hogy ebből az ingatlanból az említett 143 □-ölnél nagyobb részt bármikor is birtokában tartott.
A másodfokú bíróság tehát azáltal, hogy erre az ingatlanra közös tulajdont létesített meghatározott arányban a felperes javára, olyan területrész tekintetében is megállapította a felperes tulajdonjogát, amelyet a felperes soha nem használt és nem birtokolt.
Ez az ítéleti döntés ellentétes a közös tulajdon jogi fogalmával. Elbirtoklással ugyanis eszmei hányadon tulajdont legfeljebb valamelyik tulajdonostárs szerezhet, kívülálló azonban nem. A tulajdonostárs is csak akkor, ha ennek a Legfelsőbb Bíróság PK 4. számú állásfoglalásában kiemelt** feltételei fennállnak. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja nem fogadható el.
Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperes javára az elbirtoklás megállapításával közös tulajdont létesített. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 053/1976. sz.)
*
A PK 5. sz. állásfoglalás szerint: “Ingatlanrész tulajdonjoga elbírtoklás útján nem szerezhető meg akkaor, ha az építésügyi hatóság a telek megosztásához szükséges engedélyt – az építésügyi szabályok alapján – jogerősen megtagadta.”
**
A PK 4. sz. állásfoglalása szerint: “Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal.”
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás