PK BH 1977/107.
PK BH 1977/107.
1977.03.01.
A gyermek anyjával a fogamzási időben nemileg érintkező személy tartási kötelezettségének megállapítása csak akkor mellőzhető, ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik [Csjt. 43. § (1) bek.].
Az 1973. február 14-én született felperes a keresetében az alperes apasága megállapítását, továbbá az alperesnek gyermektartásdíj fizetésére kötelezését kérte.
A keresetlevélben foglalt előadás szerint a felperes anyja 1972. június első felében nemileg érintkezett az alperessel, és ebből a közösülésből született a felperes.
Az alperes a közösülés tényét tagadta és a kereset elutasítását kérte.
A perben lefolytatott vércsoportvizsgálat az alperes apaságát nem zárta ki.
Az antropológiai szakvélemény szerint, “lehetséges-valószínű”, hogy a kiskorú felperesnek az alperes az apja.
Az igazságügyi orvos szakértő szerint a felperes születéskori hosszúságát és súlyát figyelembe véve az alperes apaságának valószínűsége 1%-ra tehető.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta. A bíróságok megállapítása szerint a felperes anyja és az alperes 1972. június 15-én nemileg érintkeztek egymással, a szakértő véleményére figyelemmel azonban a felperes ebből a nemi érintkezésből nem származhat.
A jogerős ítéletnek a gyermektartásdíj iránti keresetet elutasító rendelkezése ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha nincs olyan személy, akit a Csjt. rendelkezései (35., 37–39. §) értelmében a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermeket az köteles eltartani; aki a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg érintkezett, kivéve ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik.
A bíróságok megállapították, hogy a felperes anyja és az alperes a fogamzás vélelmezett idejében nemileg érintkezett, és ezért a jogszabály értelmében az alperes tartási kötelezettségének megállapítása csak akkor lett volna mellőzhető, ha olyan körülmény merült volna fel, amely a felperesnek ebből a közösülésből való származását kizárta.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságától beszerzett felülvéleményből kitűnik, hogy sem a szakértő véleménye, sem az antropológiai vizsgálat eredménye nem kifogásolható, a származás valószínűségének fokában mutatkozó eltérés az eltérő vizsgálati módszerekből adódik. Egyébként a két vélemény között lényegi eltérés nincs abban a vonatkozásban, hogy az alperes apaságát egyik sem zárja ki.
Ilyen körülmények között pedig a bíróságok tévesen utasították el a gyermektartásdíj iránti keresetet, mert a felperes anyjával a fogamzási időben nemileg érintkező alperes tartási kötelezettségének a megállapítása nem lett volna mellőzhető a származás lehetőségének alacsony foka alapján; a tartási igény elutasítására csak akkor kerülhetett volna sor, ha olyan tény merült volna fel, amely a felperesnek az alperestől való származását kizárná. Ilyen körülmény azonban a peres eljárás adatai alapján nem volt megállapítható.
Tekintettel azonban arra, hogy az Egészségügyi Tudományos Igazságügyi Bizottság az ügyben az ún. kiterjesztett vércsoportvizsgálat elvégzését és nem kizáró eredmény, valamint tíznél több vizsgált csoporttulajdonság esetén a biostatisztikai számítás elvégzését, továbbá esetlegesen az antropológiai vizsgálat megismétlését tartotta szükségesnek, a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének törvényességi óvással megtámadott rendelkezését – a perköltség viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A szakértői vizsgálatoknál fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a szülészeti kórlap adatai megerősíteni látszanak a felperes előadását. Ezek szerint ugyanis az anyát – terhességének 31. hetében – fenyegető koraszülés miatt vették fel a szülészetre, s a magzat kihordási ideje 32 hét volt. A szükséghez képest ki kell hallgatni a szülést levezető orvost arra vonatkozóan is, hogy ezeket a terhesség tartamára vonatkozó, a per eldöntése szempontjából döntő jelentőségű adatokat saját észlelete vagy a szülőnő tájékoztatása alapján jegyezte-e be.
Az eddigi adatok alapján az alperes tartási kötelezettsége valószínűnek tekinthető, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján az alperest ideiglenes intézkedéssel gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.
A jogerős ítéletet az apasági keresetet elutasító részében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően nem érintette. (Legf. Bír. P. törv. II. 21 346/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás