PK BH 1977/114.
PK BH 1977/114.
1977.03.01.
Az érvényesített követelés kétségessége esetén a bíróság akkor jár el helyesen, ha a fizetési meghagyás kibocsátása helyett az ügy tárgyalására tűz ki határnapot [Pp. 316. § (3) bek.].
A jogosult 6000 Ft erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte a kötelezettel szemben. Elfogadta, hogy a házas együttélésük ideje alatt a volt felesége házát tatarozták és a volt felesége ezzel kapcsolatosan a bontóperben kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy 5000 Ft-ot megfizet neki és kiad 1000 db téglát.
A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, és az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 316. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az elnök a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűzhet ki határnapot, ha megítélése szerint a követelésnek nincs jogalapja, fennállása kétségesnek mutatkozik, vagy a követelés jogszabály megkerülésére irányul.
A kérelmező előadására tekintettel fel kellett merülnie annak, vajon az állított kötelezettségvállalás nem bírósági egyezségben történt-e, amikor is fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, és ezért a járásbíróságnak be kellett volna szereznie a bontóperi iratokat.
A járásbíróság irataiból viszont kitűnik, hogy bár a felek a házassági bontóperben vagyonjogi igényeket nem érvényesítettek, az 1970. szeptember 22-én tartott tárgyaláson volt szó a kötelezett házának a tatarozásáról. Ezzel kapcsolatban a kötelezett valóban tett olyan nyilatkozatot, hogy hajlandó a jogosultnak 5000 Ft-ot megfizetni és 1000 téglát kiadni. A feleket azonban ügyvéd nem képviselte, és a tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki, tájékoztatta-e a bíróság a feleket a Pp. 3. §-a értelmében a vagyonjogi igények érvényesíthetősége és a felől, hogy az ilyen követelések szorosan összefüggnek egymással, ezért az egyes tételeket általában nem lehet elkülönítve érvényesíteni és elbírálni. Ennélfogva fennáll a lehetősége annak, hogy a kötelezettnek egyetlen tételre vonatkozó elismerése ellentétben áll az ő méltányos érdekeivel, és ezért azt a Pp. 4. §-a értelmében figyelmen kívül kell hagyni. De ettől függetlenül az említett nyilatkozat megtételétől több mint öt esztendő eltelt, és így az elismert követelés elévülése is bekövetkezhetett (Ptk. 325. §).
Ilyen körülmények között pedig az, hogy a jogosult követelése fennáll-e legalábbis kétséges.
Ezért a járásbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a fizetési meghagyás kibocsátása helyett az ügy tárgyalására tűzött volna ki határnapot.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott fizetési meghagyást a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 293/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás