PK BH 1977/115.
PK BH 1977/115.
1977.03.01.
Ha a hagyatéki eljárás során érdekellentét áll fenn az örökhagyó kiskorú gyermeke és a túlélő házastársa között, az állami közjegyző akkor jár el helyesen, ha megkeresi a gyámhatóságot eseti gondnok kirendelése végett, illetőleg – ha a gyámhatóság nem intézkedett – ügygondnok kirendelésével gondoskodik a kiskorú örökös megfelelő képviseletéről [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 15. §, 39., 44. §; Ptk. 18. §, 225. §].
Az örökhagyó 1974. december 29-én végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. Törvényes örököse a kiskorú gyermeke, valamint túlélő házastársa.
A hagyatéki leltár adatai szerint az örökhagyó tulajdonában állott egy házasingatlan 1/2 része – amely a telekkönyvben kizárólag az örökhagyó tulajdonaként van bejegyezve –, továbbá egy személygépkocsi és “bemondás alapján” egy takarékbetétkönyv 10 000 Ft betétösszeggel.
A hagyatéki eljárás során az örökhagyó túlélő házastársa a házasingatlan, valamint a személygépkocsi fele részére házastársi vagyonközösség címén igényt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a lakóházat az örökhagyóval a házasságuk fennállása alatt építették és a személygépkocsit is közösen szerezték. A 10 000 Ft-os takarékbetétkönyvre nézve a túlélő házastárs azt adta elő, hogy a betét nem tárgya a hagyatéknak.
Az eljárásban a kiskorú leszármazó örököst az örökhagyó túlélő házastársa képviselte.
Az állami közjegyző a hagyatékátadó végzésével az említett házasingatlan és személygépkocsi 1/2 részét törvényes leszármazói öröklés jogcímén – a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten – az örökhagyó gyermekének adta át. A házasingatlan másik fele részét “házastársi különvagyon jogcímén”, a személygépkocsi másik felét pedig “házastársi szerzeményi vagyon jogcímén” a túlélő házastársnak adta át. A 10 000 Ft-os takarékbetétre nézve a végzés rendelkezést nem tartalmaz.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, míg a Ptk. 225. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A Ptk. 225. §-ának (4) bekezdése értelmében a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek ki.
Ezekből a jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy abban az esetben, ha a túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanra, továbbá az ingó vagyon fele részére házastársi vagyonközösség jogcímén igényt tart, közötte és az általa képviselt kiskorú örökös között ebben a kérdésben érdekellentét állhat fenn. Ezért rendelkezik a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM. sz. rendelet 15. §-a (1) bekezdésnek c) pontja akként, hogy ha a leltározás alkalmával a leltárelőadó azt állapítja meg, hogy a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, a szükséges intézkedések megtétele végett a gyámhatóságot a leltár egy példányának megküldésével egyidejűleg értesíti. Ugyanennek a rendeletnek a 44. §-ában foglalt rendelkezés szerint pedig, ha a gyámhatóság a gyám, illetve gondnok kirendeléséről az értesítés, illetve megkeresés ellenére nem intézkedett, a 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben az örökös részére a közjegyző jelölhet ki ügygondnokot, feltéve, hogy emiatt a tárgyalást nem kell elhalasztani.
Az állami közjegyző tehát akkor járt volna el helyesen, ha a gyámhatóságot eseti gondnok kirendelése végett megkeresi, illetőleg ha a gyámhatóság erről nem intézkedett, akkor ügygondnok kirendelésével gondoskodik a kiskorú örökös megfelelő képviseletéről.
A hagyatéki eljárás során az állami közjegyző csak a hagyaték tárgyául szolgáló vagyontárgyakat adhatja át az örökösöknek, a túlélő házastársnak a házastársi vagyonközösségre vonatkozó igényével kapcsolatban pedig csupán megállapításra szorítkozhat, ebben a vonatkozásban átadásnak nincs helye.
Végül nem állapított meg tényállást az állami közjegyző a 10 000 Ft-os takarékbetétre vonatkozóan, így a végzés e vonatkozásban megalapozatlan.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvással megtámadott hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte és az állami közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 219/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás