BK BH 1977/13.
BK BH 1977/13.
1977.01.01.
Ha a perújítási kérelemben megjelölt bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények miatt elítélt a cselekményeit olyan összegű kárt okozva követte el, amelyre tekintettel a kiszabottnál lényegesen enyhébb büntetés alkalmazása lenne indokolt – a perújítási kérelem nem alapos [Be. 276. §].
Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét – többek között – jelentős érték tekintetében elkövetett sikkasztás és csalás bűntettében állapították meg.
A jogerős határozatok ellen a terhelt perújítási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében az összegszerűséggel kapcsolatban olyan tételekre hivatkozott, amelyeknek a megállapítása szerinte tévesen történt. Állította, hogy a helyes összegszerűség megállapítása esetén az okozott kár összege lényegesen csökkenne és így lényegesen enyhébb büntetés kiszabására kerülhetne sor. A perújítás alátámasztására tényvázlatokra és tanúkra hivatkozott.
A perújítási kérelmet elutasító végzés ellen bejelentett fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a megyei bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a perújítást kérelmező nem jelölt meg olyan bizonyítékot, melynek alapján a terhelt felmentésére vagy vele szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabására kerülhetne sor [Be. 276. § (1) bek. a/1. pont.]
A perújítási kérelemmel kapcsolatban az ügyészség a Be. 278. §-ának (2) bekezdése alapján perújítási nyomozást folytatott le. Ennek során a perújítási kérelemben említett valamennyi adatot, okmányt szakértői vizsgálatnak vetették alá és kihallgatták az indítványozott tanúkat is. A perújítási nyomozás eredményeként megállapítható, hogy a jogerős határozatokban megállapított tényekhez viszonyítva a terhelt által megjelölt és a perújítási nyomozás során beszerzett bizonyítékok szerint – azok valósága esetén – a terhelt által felvett, de az ügyvédi munkaközösségbe be nem fizetett pénz összege 101 350 forintról 94 350 forintra, a meg nem térült kár 65 143 forintról 55 424 forintra csökkenne, megtérült kárként pedig 36 207 forint helyett 38 926 forintot lehetne figyelembe venni. Ezzel szemben a perújítási nyomozás során olyan bizonyítékok is feltárultak, amelyek – valóságuk esetén – a tényállásnak az elítélt terhére történő megváltoztatását is eredményezhetnék. Ezeket az új terhelő adatokat is figyelembe véve, a terhelt ügyvédi tevékenysége során eltulajdonított összeg 95 400 forint volna, a megtérült kár 31 271 forintra csökkenne, a meg nem térült kár pedig alig változnék: 64128 forint lenne. Az iratokból megállapítható a fentieken túlmenően az is, hogy az alapügyben tanúvallomást tett személyek ellen hamis tanúzás miatt ez ideig bírósági eljárás nem indult, ilyen eljárásra okot adó alapos gyanú nem merült fel. Így a Be. 276. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapítható perújítási ok sem áll fenn.
Miután a fentiekhez képest a terhelt perújításra alkalmas új bizonyítékot nem jelölt meg, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaptalannak találta és a megyei bíróság végzését helybenhagyta [Be. 259. § (1) bek., 268. § (4) bek., 279. § (4) bek.]. (Legf. Bír. Bf. I. 1125/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás