BK BH 1977/140.
BK BH 1977/140.
1977.04.01.
Ha a sértett huzamos időn át igyekezett a vádlott családi életét feldúlni, újabb ilyen irányú magatartása és a vádlott egyidejű bántalmazása miatt a sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérleténél az erős felindulás megállapítható [1961. évi V. törvény (Btk.) 254. §].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el.
A tényállás lényege szerint a vádlott és apja – az ügy sértettje – között hosszabb ideje nézeteltérés volt. A sértett azt kérte a vádlottól, hogy szakítson a feleségével és hozzon új asszonyt a házhoz. A vádlott a két kiskorú gyermekükre, valamint arra figyelemmel, hogy feleségét szerette, a sértett kérését megtagadta. A vádbeli napon a közepesnél súlyosabb alkoholos befolyásoltság állapotában levő vádlott és a sértett között ismét civakodás kezdődött. A sértett ennek során súlyosan bántalmazta a vádlottat, aki a szemhéjon véraláfutásos, a tarkóján duzzanatos sérülést szenvedett. A sértett a konyhából távozva drasztikus, sértő kifejezést tett a vádlott feleségére. Erre a vádlott a tűzhely mellett elhelyezett kisbaltát felkapta és kijelentette, hogy megöli az apját. Ezután kiment a házból, szembetalálkozott az apjával, akinek a fejére a balta fokával nagy erejű ütést mért. Az ütés a sértettet a bal szeme alatt találta el. A sértett 6 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges minden lényeges körülményt felderített. Megindokolta, hogy az ítéleti tényállást mely bizonyítékokra alapította. Helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, tévedett azonban a cselekmény minősítését illetően.
A tényállás szerint ugyanis a vádlott és a sértett között huzamosabb ideje feszült viszony volt. A sértett ismétlődően arra törekedett, hogy a vádlottat elszakítsa feleségétől, családi életét feldúlja. Az eljárás során feltárt egyértelmű adatok szerint a sértett a vádlott feleségét a közös lakásból többször elzavarta és a vádlottat nemegyszer bántalmazta is.
A vádlottban a családi életét féltő aggodalom és ezzel összefüggésben huzamosabb ideje a félelem feszült idegállapotot idézett elő. Ezt a feszült idegállapotot a sértett ismételt követelése a vádlott feleségének az eltávolítására, majd a vádlott bántalmazása tovább fokozta, így összhatásukban feltétlenül alkalmasak voltak a tudatát is elhomályosító felindulás kiváltására. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy a vádlott egyes cselekményekre nem is tudott visszaemlékezni. A Legfelsőbb Bíróság a vádlott ittas állapotának pedig az adott esetben azért nem tulajdonított jelentőséget, mert a sértettnek a tényállásban írt magatartása objektíve is alkalmas volt az erős felindulás kiváltására és a vádlottnál ez be is következett.
Minthogy pedig a vádlott felindulása méltányolható okból, családi életének féltéséből keletkezett, tévedett a megyei bíróság, amikor a cselekményét a Btk. 253. §-ának (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntette kísérletének minősítette.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 254. §-ába ütköző erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette.
A megváltoztatott minősítésre figyelemmel új büntetés kiszabása vált szükségessé. A büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen felsorolt és értékelt bűnösségi körülmények figyelembevétele mellett 4 évi szabadságvesztés büntetés alkalmas a büntetési célok elérésére. (Legf. Bír. Bf. II. 1317/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás