PK BH 1977/143.
PK BH 1977/143.
1977.04.01.
I. A haszonélvezeti joggal terhelt dolog tulajdonosai a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a haszonélvezőt – akarata ellenére – a haszonélvezet megszüntetésére vagy korlátozására nem kényszeríthetik [Ptk. 155. § (3) bek.].
II. Közös tulajdon megszüntetése iránt történő perindítás esetében a haszonélvezőt is perbe kell vonni [Pp. 146. § (2) bek., 148. § (2) bek.; PK 10. sz.].
A peres felek 1953-ban kötöttek házasságot. Házasságukból két, ma már nagykorú, gyermekük született. A peres felek együttélésük alatt a felperes nagybátyja által ajándékozott telken OTP-kölcsön felhasználásával családi házat építettek. Az ingatlan a felperes tulajdonaként van a telekkönyvbe bejegyezve. Az iratokhoz csatolt telekkönyvi szemléből megállapítható, hogy az egész ingatlant J. J. haszonélvezeti joga terheli és az ingatlanra az OTP-fiók javára 54 000 Ft építési kölcsön erejéig elidegenítési és terhelési tilalom és a kölcsön biztosítására jelzálog van bejegyezve.
A peres felek között az életközösség 1973 júliusában szakadt meg oly módon, hogy a felperes a közös lakásból elköltözött. A felek házasságát a bíróság felbontotta.
A felperes a keresetében a házastársi közös vagyon megosztását és a házingatlanon fennálló közös tulajdonnak oly módon való megszüntetését kérte, hogy tulajdoni hányadát megfelelő ellenérték mellett az alperes váltsa magához.
Az alperes a keresetet elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy tulajdoni illetőségét gyermekeire ruházza át.
A perben meghallgatott szakértő az ingatlan forgalmi értékét 110 000 Ft-ra, az építkezésnél felhasznált bontott anyagok értékét pedig 40 000 Ft-ra tette.
A tárgyaláson a felek részegyezséget kötöttek. Az egyezség szerint megállapodtak abban, hogy a házasingatlant beköltözhető állapotban árverés útján értékesítik. A legkisebb vételárat 100 000 Ft-ban állapították meg, amelyből ki kell fizetni az OTP-fiók által nyújtott 54 000 Ft építési kölcsönből fennálló tartozást és a felperesnek különvagyon megtérítése címén 40 000 Ft-ot, a fennmaradó vételár pedig a feleket egyenlő arányban illeti meg.
A járásbíróság végzésével a részegyezséget jóváhagyta.
Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja.
A közös tulajdon megszüntetése esetén a per kimenetelében az is érdekelt, aki nem tulajdonostárs ugyan, de javára a peres ingatlanon avagy annak hányadán özvegyi vagy más haszonélvezeti jog van a telekkönyvbe bejegyezve. Ezeket az érdekelteket a PK 10. számú állásfoglalás VII/c. pontja értelmében a perbe be kell vonni. Ezért a járásbíróság lényeges eljárási szabályt sértett amikor a Pp. 146. §-ának (2) bekezdésében foglaltak ellenére erre a körülményre, J. J. haszonélvező perbe vonására a felek figyelmét nem hívta fel. Mivel a perbeli ingatlanra az OTP-fiók javára elidegenítési és terhelési tilalom és az építési kölcsön biztosítására jelzálog van bejegyezve, az OTP is az idézett állásfoglalás szerint olyan érdekelt, amelynek perbe vonására, illetőleg a tulajdonosváltozáshoz való hozzájárulására szükség van.
A haszonélvező az őt megillető jogokat a dolog tulajdonosának személyében beálló esetleges változásra tekintet nélkül gyakorolhatja [Ptk. 155. § (3) bek.]. E jog önálló dologi hatálya kizárja azt, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt dolog tulajdonosai a közös tulajdon megszüntetésével összefüggésben a haszonélvezőt – akarata ellenére – a haszonélvezet megszüntetésére vagy korlátozására kényszeríthessék. A peres felek tehát J. J. hozzájárulása nélkül nem állapodhattak meg az ingatlan beköltözhető állapotban való értékesítésében. J. J. tanúkénti kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a házban lakik és a konyhát egymaga használja.
Az értékesítésnek említett módja sérti J. J. haszonélvező jogait, mivel a haszonélvező az őt illető részjogosítványok körében – érdekeinek megfelelően – maga dönthet a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan birtoklása, használata és hasznosítása kérdésében.
Az előadottak szerint megalapozatlan és téves a járásbíróság végzése, amellyel a peres felek között létrejött részegyezséget jóváhagyta.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvással megtámadott végzést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 172/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás