PK BH 1977/155.
PK BH 1977/155.
1977.04.01.
Szövetkezeti döntőbizottság határozata alapján elrendelt fizetési letiltás esetén a tag (volt tag) kérheti a letiltás alapjául szolgáló határozat bírósági felülvizsgálását, ez iránt ugyanolyan tartalmú pert indíthat, mint amikor a végrehajtás közjegyzői záradékkal ellátott határozat alapján történik [1967. évi III. tv. 100. §; 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. r. 137/A.. §, 145. §, 147. §, 149. §; 1955. évi 21. tvr. (Vht.) 42. §].
Az alperesi mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége a termelőszövetkezetből kilépett felperest 10 020 Ft előleg visszafizetésére kötelezte.
Az alperes szövetkezeti döntőbizottsága a felperes fellebbezését elutasította. A felperes szabályszerű tájékoztatás ellenére a határozat ellen nem fordult keresettel a bírósághoz.
A felperes visszafizetési kötelezettségének felhívás ellenére nem tett eleget, ezért az alperes a felperes új munkáltatóját arra hívta fel, hogy a felperes tartozását a munkabéréből von a le és utalja át az alperesnek. A keresetindítás jogára történt tájékoztatást is tartalmazó felhívást a felperes részére is kézbesítették.
A felperes keresetében az előleg visszafizetésének kötelezettsége alól való mentesítését, a perben pedig az ellene indított végrehajtás megszüntetését is azzal az indokolással kérte, hogy az alperesnek nem tartozik, mert az előlegnek mondott összeg őt mint munkadíj megillette.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontjára utalással idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint a felperes a döntőbizottsági határozat ellen a keresetindításra, sőt az új eljárás kezdeményezésére nyitva álló törvényes határidőt is elkéste.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította.
Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint az alperes eljárása megfelel az 1971. évi 34. sz. tvr.-rel módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. (Tv.) 97. §-ában, továbbá a több rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet (R.) 144. §-ának (1) és 145. §-ának (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak. Ezért nincs alap a döntőbizottság határozatának (intézkedésének) megváltoztatására.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Tv. 100. §-a szerint a termelőszövetkezeti szervek jogerős határozata végrehajtásának elrendelése és a végrehajtási eljárás során tett intézkedések ellen az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
Az R. 149. §-a pedig. úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti döntőbizottság (megbízottja) a végrehajtást elrendelő vagy egyéb intézkedését jogorvoslat alapján maga is felülvizsgálhatja és azt módosíthatja.
A termelőszövetkezet szervei által a végrehajtási eljárás folyamán hozott határozatok elleni jogorvoslatokra a Tv. XI. fejezete, továbbá az R. és a több rendelettel módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. rendeletnek (Vhr.) e fejezethez kapcsolódó rendelkezései az irányadók.
Minthogy az alperes döntőbizottsága (megbízottja) a felperes jogorvoslata folytán a végrehajtást elrendelő intézkedését az R. 149. §-a alapján nem vizsgálta felül és nem módosította, a bíróságnak a felperes által az R. 137/A. §-ában meghatározott határidőn belül indított keresetét érdemben is el kellett volna bírálnia.
A bíróságnak tehát nem csupán azt kellett volna vizsgálnia, hogy a végrehajtást elrendelő intézkedés megfelel-e az eljárási szabályoknak, hanem azt is, hogy a követelés fennáll-e.
A szövetkezeti döntőbizottság alaphatározatát ugyanis a bíróság még nem bírálta felül, mert a felperes az ellen annak idején nem fordult keresettel a bírósághoz.
Ha a felperes ellen a végrehajtás előreláthatólag nem vezetne eredményre és emiatt az alperes termelőszövetkezet döntőbizottsága az R. 147. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a közjegyzőt kereste volna meg a jogerős határozat végrehajtási záradékkal való ellátása iránt, a felperes a Vhr. 42. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás megszüntetése iránt indíthatna pert.
A Vhr. 42. §-a (1) bekezdésének a)−d) pontjai alapján pedig végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránti pernek van helye azon az alapon, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, a követelés egészében vagy részben megszűnt, a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott és a halasztás időtartama nem járt le, végül hogy az adós a követeléssel szemben a polgári jog szerint beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
A végrehajtás módjabeli különbség (közvetlen levonás, közjegyzői záradék) nem eredményezheti azt, hogy a termelőszövetkezet volt tagja számára ne legyen biztosítva a követelés alapjául szolgáló termelőszövetkezeti határozat bíróság által való felülbíráltatásának a joga kizárólag azért, mert a végrehajtás elrendelésekor eredményre vezetőnek látszott a közvetlen levonásra irányuló felhívás [R. 145. § (2) bek.] és nem mutatkozott szükségesnek a döntőbizottsági határozatnak közjegyzői záradékkal való ellátása [R. 147. § (1) bek.] után indított bírósági végrehajtás igénybevétele.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 207/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás