GK BH 1977/162.
GK BH 1977/162.
1977.04.01.
Ha a felek korábbi véleményeltérésük ellenére későbbi ráutaló magatartásukkal a vállalkozási szerződés fennállására vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratukat kifejezték, ezáltal azt is kinyilvánították, hogy a·véleményeltérésben foglalt feltételeket nem tekintették lényegesnek, ezért a szerződés létrejöttét meg kell állapítani [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 3. §, 7. §; Ptk. 216. §; GK 5. sz.].
A felperes megrendelő az alperes kivitelező ellen keresetet indított, amelyben előadta, hogy szerződést kötöttek egy lakótelep 7 500 000 Ft vállalati összegű óvodájának 1973. december 20. napjáig történő kivitelezésére. Az alperes a határidőre csupán 50%-os készültségi fokot ért el. Emiatt a felperes az alperes kötbérfizetési kötelezettségének fennállását, továbbá póthatáridő megállapítását kérte.
Az alperes védekezésében előadta, hogy a felperes a szerződést véleményeltéréssel írta alá, s minthogy ennek egyeztetése nem vezetett sikerre, a szerződés nem jött létre. Érdemben importanyag hiányával védekezett.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes a szerződéstervezetre 44 pontból álló észrevételt tett, ezért a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 3. §-ának, továbbá a GK 5. sz. állásfoglalás figyelembevételével a szerződés nem jött létre, mivel a felek nem állapodtak meg lényeges kérdésekben.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és kérte az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, s az alperes kereseti kérelemnek megfelelő marasztalását. A fellebbezés indokolása szerint a felek az összes lényeges kérdésben egyetértettek, így a vállalkozási díj összegében, a határidőben és a szerződés tárgyában. Az alperes az átadott munkaterületet elfogadta, a kivitelezést elkezdte, s ma az épület majdnem kész van. Az alperes a szerződést érvényesen létrejöttnek tekintette, amit bizonyít az általa küldött s az iratoknál másolatban megtalálható akadályközlés is. A véleményeltéréssel érintett feltételek egyikét sem tekintették a felek lényegesnek. Az alperes a szerződés létre nem jöttét csak a per során és kizárólag a kötbérigénnyel szembeni védekezésként hozta fel. Kifogásolta a szerződés nélküli kivitelezés gyakorlatát, amelynek célja, hogy a kivitelező a szankciók alkalmazását elkerülje s egyúttal szabad kezet kapjon.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési tárgyaláson a bizonyítást kiegészítette és a következő tényállást állapította meg.
A felperes 1972. július 17-én kelt felhívására az alperes 1972. november 24-én építési szerződéstervezetet küldött a szóban levő lakótelep 108 férőhelyes óvodájának kivitelezésére. A szerződéstervezetet a felperes 1972. november 30-án észrevételekkel írta alá. Az észrevételek érdemben nem érintették a szerződés tárgyát, a vállalkozási díjat és az 1973. december 20-i határidőt. A véleményeltérés tisztázása érdekében a felek tárgyalásokat folytattak, ezekről azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet. A munkaterület átadása a szerződéskötés időpontjára megtörtént. A kivitelező a munkát 1973. április 10-én megkezdte és folyamatosan végezte. A felek között az építkezéssel kapcsolatban levelezés folyt. Az alperes 1973. október 26-án közölte, hogy az importanyagokat nem kapta meg határidőre, ezért a külkereskedelmi vállalattal szemben kötbér- és kárigényt jelentett be, a felperes részére pedig akadályközlést tett, és a szerződéses befejezési határidőt “felmondta”. A felperes a külkereskedelmi vállalatnál eljárt, s ennek eredményeként megállapította, hogy az anyagok beérkeztek.
A felek jogviszonyára a vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet, a Polgári Törvénykönyv, továbbá értelemszerűen a GK 5. sz. állásfoglalás irányadó.
A 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 3. §-a szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A 7. § értelmében pedig a szerződés lényeges tartalma: a szolgáltatásnak, a vállalkozási díjnak és a teljesítés idejének meghatározása.
A GK. 5. sz. állásfoglalás szerint a véleményeltérés az általa érintett feltételt általában lényegesnek minősíti. Az indokolás azt tartalmazza, hogy a szerződő fél a szerződés bármelyik feltételét lényegesnek minősítheti. Ha a fél a szerződés valamelyik feltételére véleményeltérési nyilatkozatot tesz, ez egyúttal – hacsak a körülményekből vagy más nyilatkozatból az ellenkezője nem következik – kifejezi azt is, hogy annak a megállapodásukban jelentőséget tulajdonít, miért is erre vonatkozólag a vélemények összehangolására van szükség. Ebből az következik, hogy a véleményeltérés az általa érintett szerződési feltételt általában lényegessé minősíti.
A Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése többek között úgy rendelkezik, hogy a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
Az előbbiekből következik, hogy a felek a szerződés lényeges tartalmában így a szolgáltatásban, a vállalkozói díjban és a teljesítés idejében megállapodtak. A szolgáltatás tárgyát a szerződés 1. pontja szerint a tájékoztató dokumentáció határozza meg. Erre vonatkozóan beruházói észrevétel nem volt. A 2. pont szerint a vállalkozói díjat a felek 7 500 000 Ft-ban határozták meg. Ezt a beruházó azzal az észrevétellel fogadta el, hogy az összeget ideiglenesnek tekinti és a jóváhagyott költségvetésnek megfelelően módosulni fog. Ez az észrevétel a kivitelező által küldött szerződéstervezet egyéb pontjaival összevetve, egyező akaratnyilvánításnak minősül, ugyanis a tervezetből és az észrevételekből kitűnik, hogy a felek a dokumentációt, így a költségvetést is ideiglenes jellegűnek tekintették. A 3. pont a szerződéses határidőt 1973. december 20. napjában állapította meg, ezt a beruházó is elfogadta. Észrevétel ebben a kérdésben csupán az volt, hogy a kivitelező határidő előtti teljesítéséhez a beruházó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
A fentiekből kitűnik, hogy a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 3. §-ában a szerződés létrejöttéhez szükséges, a szerződés lényeges tartalmát meghatározó feltételekben a felek között megállapodás volt.
A beruházói észrevételek általában tartalmuknál fogva nem lényeges kérdésekre vonatkoznak, arra tekintettel azonban, hogy az egyeztetések eredményre nem vezettek, pusztán a véleményeltérés ténye azt eredményezte volna, hogy a feltételek lényegesekké, ezáltal a szerződés létrehozását akadályozó feltételeknek minősültek volna. A kialakult bírósági gyakorlat (a Bírósági Határozatok 1973. évi 1. számában közzétett 28. sorszámú jogeset indokolása) szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül a felek későbbi, a teljesítés során tanúsított magatartása. Így a szóban levő esetben sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a felek későbbi magatartása a véleményeltérés szerződés létrejöttét akadályozó minősítésének ellentmondott, ugyanis az, hogy a vállalkozó a munkát a véleményeltérés ellenére megkezdte, az építési naplót vezette, a megrendelő pedig az építési napló tanúsága szerint a munkát rendszeresen ellenőrizte. A vállalkozó 1973. október 26-án kifejezett nyilatkozatot tett amelyben a szerződés érvényességét elismerte, eszerint ugyanis “a szerződéses befejezési határidőt” akadályok miatt felmondta. A felek magatartásából és nyilatkozataiból az következik, hogy a véleményeltéréssel érintett feltételeket nem tekintették lényegesnek. Az alperes tehát nem hivatkozhat kellő alappal arra, hogy a véleményeltérés folytán a szerződés nem jött létre, s ennek megfelelően a szerződésszegés sem következett be.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a szerződés érvényes létrejöttét az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétesen megállapította. Ennek megfelelően az alperes szerződésszegése is bekövetkezett, mivel nem teljesített az 1973. december 20-i határidőre. Az elsőfokú bíróság azonban eltérő jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta, hogy az alperes a szerződésszegésben vétkes-e, bár a nevezett érdemi védekezést is előterjesztett, ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 105/1974. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás