MK BH 1977/171.
MK BH 1977/171.
1977.04.01.
I. Több termelőszövetkezet által közösen foglalkoztatott szakember munkaügyi vitájában a szakembert alkalmazó termelőszövetkezet döntőbizottsága jár el akkor is, ha a vita a többi termelőszövetkezet egyikével szemben fennálló jogaival és kötelezettségeivel összefüggésben merült fel [1967. évi III. tv. 93. §; 35/1976. (X. 11.) Korm. sz. r. 36. §, 141. §; 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. r. 28. §, 164. § (1) bek., 173. § (2) bek.; Pp. 129. §, 157. §, 357. §].
II. A termelőszövetkezeti alkalmazott részére kifizethető prémium és egyéb munkabér (alapmunkabér, kiegészítő munkabér stb.) együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévben ledolgozott időre járó, besorolás szerinti alapbér 150%-át [12/1971. (X. 13.). MÉM sz. r. melléklete I. fej. 8. pont.].
Az alperes és két másik termelőszövetkezet 1973. május 15-én megállapodást kötöttek, amely szerint a 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet 36. §-ában foglalt lehetőséggel élve, jogi ügyeik intézésére közösen jogtanácsost alkalmaznak. A megállapodás szerint az sz.-i termelőszövetkezet alkalmazza a jogtanácsost és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A jogtanácsos részére az alkalmazó és az E. termelőszövetkezet 1600-1600 Ft-ot, míg az alperes 1000 Ft-ot biztosít. A megállapodás kiterjedt arra is, hogy a jogtanácsos az őt alkalmazó termelőszövetkezetnél a hét első két munkanapján, az E. mezőgazdasági termelőszövetkezetnél a hét második két munkanapján, míg az alperesi termelőszövetkezetnél a hét ötödik munkanapján végez munkát. A hatodik munkanap tartalék arra az esetre, ha a jogtanácsos másik résztvevő érdekében van távol. A résztvevő termelőszövetkezetek többek között megállapodtak még abban, hogy a jogtanácsost külön-külön megállapított anyagi ösztönzés keretein belül eredményességi (premizálási) javadalmazásban részesítik. [6/1967. (X. 24.) MÉM sz. r. 173. § (2) bek.]
Az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezet – amellyel az előbbiek szerint a felperes nem áll munkaviszonyban – az 1974. március 26-án tartott közgyűlésén a jogtanácsos és más vezetők részére prémiumot tűzött ki. A közgyűlési határozat e személyek prémiumfeltételeit az elnök premizálási feltételeinek teljesítéséhez kötötte akként, hogy a prémium a termelőszövetkezet elnökét megillető összeg 80%-a lehet a “besorolás szerinti mérték megtartása mellett”.
Az alperes 1975. február 15-én tartott közgyűlése megállapította, hogy az érdekeltek a prémiumfeltételeket maradéktalanul teljesítették, és így az 1974. évre az elnök részére az évi munkadíj 30%-ának megfelelő 18 000 Ft prémium kifizetését rendelte el. A felperes részére a közgyűlés 2880 Ft prémium kiutalását engedélyezte. Ezt az összeget úgy állapították meg, hogy ez az alperes elnökének kifizetett prémium 80%-ának az egyötödét teszi ki a felperes heti egynapos foglalkoztatási idejének, illetve havi 1000 Ft-os munkabérének megfelelően.
A felperes további 11 520 Ft megfizetése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél működő szövetkezeti döntőbizottsághoz. Álláspontja szerint a közgyűlés határozata alapján az elnököt megillető 18 000 Ft 80%-ára jogosult, amely 14 400 Ft, tehát sérelmezte, hogy részére csak 2880 Ft kifizetését engedélyezték.
A szövetkezeti döntőbizottság a felperes panaszát elutasította.
A felperes a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen – annak megváltoztatása és az alperesnek 11 520 Ft fizetésére történő kötelezése érdekében – keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott, a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és az alperest 11 520 Ft megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság – ítéletének indokolása szerint – az alperes prémiumszabályzatára alapozta álláspontját, amely nem mondja ki azt, hogy a prémiumra jogosult dolgozónak csak az alapbére bizonyos százalékát kell figyelembe venni, hanem a termelőszövetkezet elnökét megillető maximális összegből kiindulva, annak 80%-át határozza meg. Ez pedig, az elnök részére kifizetett 18 000 Ft-ot alapul véve, 14 400 Ft-nak felel meg. Mivel az alperes 2880 Ft-ot a felperesnek már kifizetett, még további 11 520 Ft-ot köteles fizetni.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Mindenekelőtt tévedett – és ezáltal törvényt sértett – a munkaügyi bíróság, amikor az alperessel szemben benyújtott keresetet érdemben elbírálta és az alperest prémium fizetésére kötelezte.
A 46/1971. (XII. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított és kiegészített 35 /1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet (R.) 36. §-a szerint egymáshoz közel fekvő több termelőszövetkezet szakembert közösen is foglalkoztathat. E rendelet végrehajtása tárgyában kiadott, a 15/1971. (XII. 30.) MüM sz. rendelettel módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. rendelet 28. §-a (1) bekezdésének és a 164. § (1) bekezdésének tartalmilag egyező rendelkezése szerint a több termelőszövetkezet által közösen foglalkoztatott szakember csak egy termelőszövetkezettel állhat munkaviszonyban. A többi termelőszövetkezetben tevékenységét a termelőszövetkezetek közötti megállapodás alapján végzi.
A felperes tehát az őt közösen foglalkoztató termelőszövetkezetek közül munkaviszonyban csak az egyikkel állott, ez pedig nem az alperes, hanem az sz.-i termelőszövetkezet volt. A felperes tévesen kezdeményezett a prémium kifizetésével kapcsolatban munkaügyi vitát az alperes ellen, mert az alperes a felperesnek nem volt munkáltatója. A felperesnek a prémium kifizetésével kapcsolatos sérelmével az sz.-i termelőszövetkezet szövetkezeti döntőbizottságához kellett volna fordulnia. A felperes ugyanis az alperessel jogviszonyban nem állott, és ott csak a munkáltatójával kötött munkaszerződés, továbbá a termelőszövetkezetek egymás közötti megállapodása alapján végezte munkáját. A módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. 93. §-ának (1) bekezdése szerint a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagja közötti viták eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Ezt a szabályt kell alkalmazni a termelőszövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáira is (R. 141. §).
A munkaügyi bíróság nem észlelte, hogy a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörét túllépve járt el, amikor a panasz érdemi elbírálásába bocsátkozott, annak ellenére, hogy a felperes nem állott az alperessel munkaviszonyban. A helyes eljárás az lett volna, ha a bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti, egyben a Pp. 357. §-ának (1) bekezdése alapján a szövetkezeti döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi és elrendeli a felperes keresetlevelének panaszként (kérelemként) való elbírálása végett az sz.-i termelőszövetkezet szövetkezeti döntőbizottságához történő áttételét [Pp. 129. § (1) bek.]
A munkaügyi bíróság állásfoglalása érdemben is téves. A bíróság nem vette figyelembe a prémiumot megállapító közgyűlés határozatának azt a megjegyzését, amely szerint a határozat 2–7. pontja alatt felsorolt vezetők, ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak prémiumjogosultsága osztozik a termelőszövetkezet elnökének prémiumra való jogosultságával a besorolás szerinti mérték megtartása mellett.
A termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezéséről rendelkező módosított 12/1971. (XI. 13.) MÉM sz. rendelet melléklete I. fejezetének 6. és 8. pontja szerint a termelőszövetkezetek vezetői a gazdálkodási eredmények növelésében való közreműködés alapján a munkáltató által előre meghatározott feltételek teljesítése esetén prémiumban részesíthetők. A kifizethető prémium pedig az alapmunkabérrel és kiegészítő munkabérrel együtt nem haladhatja meg a tárgyévben ledolgozott időre járó besorolás szerinti alapbér 150%-át.
A periratokból megállapíthatóan a felperes részére az őt foglalkoztató többi termelőszövetkezet is kitűzött prémiumot. Ha nem az alperesnél kapott besorolás szerinti alapbére figyelembevételével részesülne prémiumban, ez arra az eredményre vezetne, hogy a felperes személyi jövedelme meghaladná az idézett jogszabályban írt felső határt. Nyilvánvalóan a felperes és a többi érintett prémiumra jogosult dolgozó esetében is ennek megakadályozását célozza az alperes közgyűlési határozatának az a megállapítása, amely szerint az érintettek a besorolás szerinti mérték megtartása mellett jogosultak a prémiumra. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 152/1976. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás