BK BH 1977/180.
BK BH 1977/180
1977.05.01.
A ténylegesen megvalósult közokirathamisítás a minősített hivatali befolyással üzérkedés mellett halmazatban megállapítható [1961. évi V. törvény 153. §, 220. §].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki 4 rb. hivatali befolyással üzérkedés bűntettében, 2 rb. hivatalos személy megvesztegetésének állításával elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettében és 4 rb. közokirathamisítás bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben kötelezte 32 500 forint vagyoni előny megfizetésére.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt tudomást szerzett arról, hogy több olyan személy, akiknek személygépkocsi állott a tulajdonukban vagy akik azt kívántak volna vásárolni, de e járműkategória vezetésére vonatkozó engedélyük nem volt, a már meglevő motorkerékpárvezetői jogosítványukat a szükséges vizsga letétele nélkül szeretnék személygépkocsi vezetésre is érvényesíttetni. Ezért arra vállalkozott, hogy összeköttetései révén megfelelő hivatalos helyen elintézi – bizonyos összeg lefizetése ellenében –, hogy a motorvezetői jogosítványukat személygépkocsi vezetésére is érvényesítik.
Ezért öt személytől fejenként 6000 forintot, míg egy hatodiktól 3000 forintot – összesen tehát 33 000 forintot – vett fel, majd azok motorkerékpárvezetői engedélyébe a saját jogosítványából a rendőrségi körbélyegzőt egy indigó segítségével átmásolta a vezetői engedélyek B. kategóriájába. Ugyanakkor a terhelt azt állította, illetve sejtette, hogy az átvett pénzből a jogosítványokat jogtalanul kiadó rendőröknek, illetve hivatalos személyeknek is juttatni kell.
A megyei bíróság az első fokú bíróság határozatát megváltoztatta s a terhelt cselekményeit üzletszerűen, réseben hivatalos személy megvesztegetésének állításával elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősítette, s ezért tekintette kiszabottnak – a halmazati büntetés kiszabása mellőzésével – az első fokú bíróság által alkalmazott fő- és mellékbüntetést.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság az első fokú bíróságnak a hivatali befolyással üzérkedés bűntettével kapcsolatos jogi álláspontját a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 445. számú állásfoglalására hivatkozva helytállóan helyesbítette rámutatva, hogy a terhelt cselekményeit rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el, és így az üzletszerű megvalósítás a tevékenységek törvényi egységként való elbírálását tette szükségessé.
Tévedett azonban, amikor azt az álláspontot foglalta el, hogy a ténylegesen megvalósult közokirathamisítás a minősített hivatali befolyással üzérkedés mellett halmazatban azért nem értékelhető, mert a közokirathamisítás mint szükségszerű eszközcselekmény a célcselekménybe beolvadva elveszítette önállóságát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a terhelt színlelt hivatali befolyását kizárólag a hamisítások útján tudta valószínűsíteni, s így a két cselekmény azonos összefüggése miatt a bűncselekmény külön nem értékelhető.
A megyei bíróság téves nézete arra vezethető vissza, hogy nem vette figyelembe: a jelen esetben a többszörös tényállásszerűség olyan változatával állunk szemben, ahol a tényállások közötti szükségképpeni, sőt rendszerinti kapcsolat hiányzik.
Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 153. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hivatali befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki azért, hogy valódi vagy színlelt befolyását hivatalos személynél érvényesítse, a maga vagy más részére előnyt követel, kér vagy elfogad. A törvény szövegéből kitűnően a hivatali befolyással üzérkedés az előny kérésével, követelésével befejezetté válik. E bűncselekménynek még az sem szükségszerű tényállási eleme, hogy az elkövető a kért vagy követelt előnyhöz hozzájusson. Még kevésbé tényállási eleme e cselekménynek, hogy az elkövető az előny elérése, illetve állításai valóságának alátámasztása érdekében ilyen jellegű többletcselekményt is megvalósítson.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a másodfokú bíróság határozata a cselekmények minősítését illetően részben törvénysértő, s ezért a terhelt bűnösségét 4 rb. közokirathamisítás bűntettében is megállapította s a nevezettet e bűncselekményekért, továbbá a terhére megállapított további bűntettért halmazati büntetésül az első fokú bíróság által alkalmazott fő- és mellékbüntetésre ítélte.
(Legf. Bír. B. törv. V. 1172/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás