BK BH 1977/181.
BK BH 1977/181.
1977.05.01.
Hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulásban való részvétel bűntettét valósítja meg, ha az elkövető a csoportosulás céljának ismeretében a csoportosulásban részt vesz [1961. évi V. törvény (Btk.) 155. § (2) bek.]
A megyei bíróság az I. r. vádlottat hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulás vezetésének bűntette miatt 7 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulásban való részvétel bűntette miatt 5 hónapi szabadságvesztésre, a III. r. vádlottat ugyanilyen bűntett miatt 3 hónapi szabadságvesztésre, a IV. r. vádlottat pedig garázdaság bűntette miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege a következő.
A vádbeli napon M I. és L. M. rendőr-szakaszvezetők a helyi italbolttól 300 méterre a közúton három motorost igazoltattak, mert szeszes ital hatása alatt vettek részt a közúti forgalomban. Az intézkedés során kb. húsz főből álló tömeg gyűlt össze, köztük voltak a vádlottak is. Amikor a rendőrök közölték a motorosokkal, hogy őket vérvételre előállítják, a vádlottak kiváltak a tömegből és az intézkedő rendőrök köré csoportosultak. Az I. r. vádlott arra kérte az intézkedő rendőrt, hogy a motorosokat engedjék el. Miután ilyen irányú kérelmét elutasították, az I–III. r. vádlott különböző fenyegető kijelentéseket tett. Az I. r. vádlott felszólította a jelenlévőket, hogy akadályozzák meg a motorosoktól való vérvételt. A II. r. vádlott rángatni kezdte a gépkocsi ajtaját, ki akarta nyitni. Ilyen irányú magatartásával csak M. I. erélyes felszólítása után hagyott fel. Az I. r. vádlott azzal is fenyegetőzött, hogy kiszúrja a gépkocsi gumiját, ha megkísérlik a motorosok előállítását.
A későbbiek során L. M. megindult a három motorossal a körzeti orvosi rendelőbe vérvétel végett. Az I. r. vádlott a jelenlevőket arra hívta fel, hogy menjenek a motorosok után és akadályozzák meg a vérvételt. Az orvosi rendelőhöz érve a III. r. vádlott be is ment a rendelőbe, őt azonban a rendőrök onnan eltávolították, majd az ajtót bezárták. A rendelő ajtaján ezt követően is többen dörömböltek, köztük a IV. r. vádlott is.
Az orvosi rendelőből a rendőrök telefonon segítséget kértek. A segítség pár perc alatt megérkezett és a vádlottakat a rendőrkapitányságra előállították.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy tévedett a megyei bíróság, amikor a IV. r. vádlott cselekményét a vádtól – hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulásban való részvétel bűntette – eltérően garázdaság bűntettének minősítette.
Az indokolásból kitűnően a megyei bíróság a vád szerinti minősítésre azért nem látott alapot, mert a nevezett vádlott – bár társaival együtt ő is kivált a tömegből, amikor a motorosok igazoltatása folyt – a rendőröket nem fenyegette, az eseményeknek csupán passzív szemlélője volt. A motorosoknak az orvosi rendelőben történő előállítása után viszont cselekménye abban merült ki, hogy másokkal együtt dörömbölt a rendelő bezárt ajtaján.
A megyei bíróság jogi álláspontja téves.
A Btk. 155. §-ának (2) bekezdésében írt bűntettet az követi el, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló csoportosulást szervez vagy az ilyen csoportosulásban részt vesz. E bűntett megállapításának nem előfeltétele, hogy a csoport tagjai valamely aktív tevékenység kifejtésével vagy fenyegető kijelentés megtételével külön-külön is kifejezésre juttassák a csoportosulás célját. Elégséges, ha az elkövető a csoportosulás céljának ismeretében, azzal egyetértve a csoportosulásban részt vesz.
A megállapított tényállást alapul véve a IV. r. vádlottnak sem lehetett kétsége afelől, hogy az I. r. vádlott által létrehozott csoportosulás célja a motorosoktól való vérvétel megakadályozása volt, hogy e cél érdekében hívta fel az I. r. vádlott a jelenlévőket, hogy kövessék a motorosokat a rendelőbe. Amikor a IV. r. vádlott mindezek ismeretében a csoportosulásban részt vett, sőt az orvosi rendelő ajtaján maga is dörömbölt, a csoport céljával való egyetértést egyértelműen kifejezésre juttatta, a csoport többi tagjával szándékegységben cselekedett.
A kifejtettekből következően tévedett a megyei bíróság, amikor a I. V. r. vádlott cselekményét a vádtól eltérően garázdaság bűntettének minősítette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének a minősítésre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a IV. r. vádlott cselekményét a Btk. 155. §-ának (2) bekezdésében írt hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulásban való részvétel bűntettének minősítette.
Egyebekben a cselekmény minősítése a megyei bíróság helyes indokai alapján törvényes.
A Legfelsőbb Bíróság a büntetés mértékét sérelmező fellebbezések közül a súlyosbításra irányuló fellebbezést ismerte fel alaposnak.
A megyei bíróság a bűnösségi körülményeket hiánytalanul sorolta fel és helyesen volt figyelemmel a vádlottak eddigi kifogástalan életvitelére is. Szem elől tévesztette azonban a cselekmény jelentősebb tárgyi súlyát, amikor a vádlottakkal szemben a rendelkező részben megjelölt, aránytalanul enyhe büntetést szabott ki.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését valamennyi vádlott vonatkozásában megváltoztatta és a megyei bíróság által helyesen felsorolt bűnösségi körülményekre, valamint a vádlottak konkrét tevékenységi körére is figyelemmel a büntetés mértékét, a büntetés kiszabására irányuló elvek szem előtt tartásával az I. r. vádlottal szemben 1 évi, a II. r. vádlottal szemben 9 hónapi, a III. vádlottal szemben 7 hónapi és a IV. r. vádlottal szemben 5 hónapi szabadságvesztésre; emelte fel. (Legf. Bír. Bf. IV. 1482/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás