PK BH 1977/191.
PK BH 1977/191.
1977.05.01.
A szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartásra alapozott lakásfelmondás érvényességének megállapítása iránti perben annak elbírálásánál, hogy egy konkrét kijelentésnek vagy folyamatba tett eljárásnak a súlyát, a jelentőségét hogyan kell értékelni, vizsgálni kell az előzményeket. Enélkül megalapozott döntés nem hozható [I/1971. (II. 8.). Korm. sz. r. 71. § (1) bek. b) pont].
Az alperes 1965. március 6-a óta bérlőként lakik a b.-i ingatlanban. A háromszobás lakásból kizárólagosan használ egy lakószobát, a fürdőszobát és a konyhát a felperesekkel közösen használja és havi 120 Ft bért fizet.
Az ingatlant 1971-ben a II. r. felperes vásárolta meg az I. r. felperes haszonélvezeti jogával terhelten.
A peres felek között utóbb megromlott a korábbi jó viszony, 1972. második felétől közöttük több per és egyéb eljárás volt folyamatban.
A rendelkezésre álló peradatok alapján megállapítható, hogy a bíróság három ízben az alperest mondotta ki bűnösnek valamelyik felperes sérelmére elkövetett becsületsértés, illetőleg rágalmazás vétségében és őt pénzbüntetésre ítélte.
Az alperes feljelentésére a felperesek ellen is folyt eljárás a bíróság előtt, de őket a megyei bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette.
Ezenkívül birtokháborítás tárgyában is volt per a felek között. A felperesek ugyanis építési engedély nélkül építettek új teraszt és WC-t. Ezt az alperes kifogásolta. A megyei tanács vb. hatályába visszaállította az első fokú építésügyi hatóságnak azt a határozatát, hogy az új teraszt és a WC-t le kell bontani, mert mindkét épület városképi szempontból kifogásolható, és az új terasz létesítése sérti a bérlő érdekeit is.
A felperesek 1976. március 4-én felszólították az alperest arra, hogy “a házban tűrhetetlen magatartását szüntesse meg, bűncselekmények elkövetésétől tartózkodjék”, egyben magatartásának folytatása esetére a lakásbérlet felmondását helyezték kilátásba.
Az elsőfokú bíróságnál a birtokháborítás megszüntetése tárgyában folyamatban volt peres eljárás során a szeptember 5-én megtartott tárgyaláson az alperes a II. r. felperest “idegsokkos asszonynak” nevezte és a “nyavalya törje ki” kijelentéssel illette. Ezért a bíróság az alperest 200 Ft pénzbírsággal sújtotta. Ez utóbbi végzés indokolásában a bíróság megállapította, hogy: “a peres felek kölcsönös és még a tárgyalás megkezdése előtt mutatkozó agresszív viselkedésére tekintettel a bíróság őket magatartásuk következményeire figyelmeztette. Az alperes ennek ellenére a II. r. felperest sértegette.” Emiatt a II. r. felperes büntető feljelentést is tett, a bírósági eljárás azonban közkegyelem folytán megszűnt.
A szeptember 5-én elhangzott kijelentést követő negyedik napon, szeptember 9-én az alperes bérleti jogviszonyát a felperesek október 31-ére felmondták arra hivatkozással, hogy az alperes a bírói tárgyaláson “ismételten becsületsértő” kijelentéseket tett.
Az alperes a felmondást nem fogadta el.
A felperesek keresetükben a felmondás érvényességének a megállapítását kérték. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint az “előzményekre tekintettel” az alperes magatartása nem olyan súlyos, hogy a felperesektől a bérleti jogviszony fenntartása ne lenne elvárható. A felperesek a felmondást megelőzően nem szólították fel az alperest magatartásának az abbahagyására, így a felmondás ez okból is érvénytelen.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a felmondás érvényes, egyben az alperest a lakás 30 nap alatti kiürítésére kötelezte azzal, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes folyamatos kifogásolható magatartásával szemben a felperesek terhére nem állapítható meg olyan jellegű magatartás, amely “a Ptk. 4. §-ában foglaltak alkalmazását lehetővé tenné”. A felperesektől szeptember 5-én a bíróság előtt az alperes által tett kijelentésre figyelemmel nem lehet elvárni, hogy a bérleti jogviszonyt továbbra is fenntartsák. Ezért a felmondást nem kellett újabb felszólításnak megelőznie.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő, a bérbeadóval szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít.
A rendelkezésre álló peradatokból megállapítható, hogy a felek között a viszony rendkívül megromlott és közöttük mintegy 20 büntető, polgári peres és államigazgatási eljárás volt folyamatban. A perben eljárt bíróságok a részben büntető, részben birtokháborítási eljárás során hozott jogerős határozatokat beszerezték, ez az iratbeszerzés azonban csak a felek által említett eljárások kis hányadára terjed ki, így tehát a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehet megállapítani azt, hogy a felek között kinek a magatartására vezethető vissza elsődlegesen a korábbi jó viszony megromlása, és melyik fél kezdeményezett valódi érdeksérelmet elhárító, illetőleg csupán az ellenérdekű fél zaklatására irányuló eljárást.
Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy egy adott kijelentésnek vagy folyamatba tett eljárásnak a súlyát miként kell értékelni, nem lehet figyelmen kívül hagyni az előzményeket. Miután a perben eljárt bíróságok nem tárták fel a maguk teljességében a különböző eljárások kezdeményezésének az okát és eredményét, így nem értékelhetők megfelelően a felek magatartásának indítékai és eseti kijelentésük súlya sem. Ezért a jogerős ítélet megalapozatlan.
Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során be kell szerezni a felek között folyamatban volt különböző eljárásokra vonatkozó iratokat. Emellett – a felek kérelméhez képest – arra is lehetőség nyílik, hogy a felmondás alapjául szolgáló azokat a körülményeket, amelyek miatt külön eljárás lefolytatására nem került sor, egyéb módon is igazolják. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 162/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás