PK BH 1977/193.
PK BH 1977/193.
1977.05.01.
Az önkényes lakásfoglalót a bíróság a lakás haladéktalan kiürítésére kötelezi, ezért nem hagyható jóvá az olyan egyezség, amelyben a kötelezett elismeri, hogy rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 123. § (1) bek. a) –c) pont, 124. §; Pp. 148. § (2) bek.].
Az I. r. kötelezett a szomszédos megüresedett lakást álkulccsal kinyitotta és azt családjával együtt 1975. február 27-én önkényesen elfoglalta.
A kérelmező a lakás kiürítése iránt a bírósághoz fordult.
Az elsőfokú bíróság a felek meghallgatására tűzött ki határnapot, s ez alkalommal a felek egyezséget kötöttek. Eszerint a kötelezettek vállalták, hogy az önkényesen elfoglalt lakást legkésőbb 1975. május 5-ig kiürítik és a kérelmező rendelkezésére bocsátják. Tudomásul vették, hogy nemteljesítés esetén rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóknak minősülnek. A kerületi bíróság az egyezséget jóváhagyta.
Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés szerint, ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja.
A bíróság által jóváhagyott egyezség nem felelt meg sem a jogszabályoknak, sem a kérelmező méltányos érdekeinek.
Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet (R.) 124. §-a értelmében azt, aki a lakást vagy annak helyiségét önkényesen foglalta el, a végrehajtásra vonatkozó szabályok mellőzésével arra kell kötelezni, hogy az elfoglalt helyiséget minden elhelyezési igény nélkül haladéktalanul ürítse ki. Az R. 123. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezéseket ilyen esetben is alkalmazni lehet. Az R. 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesítette, a körülmények mérlegelésével – az a) és b) pontban foglaltak esetében a bérlővel (használóval) együtt – arra kötelezhető, hogy költözzék vissza a korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló üres lakásba (szükséglakásba).
A kötelezettek a lakás önkényes elfoglalása előtt a szomszédban laktak az I. r. kötelezett anyjának vállalati bérlakásában. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a nevezetteket az önkényesen elfoglalt lakás haladéktalan kiürítésére és egyben arra kötelezi, hogy költözzenek vissza az I. r. kötelezett anyjának a lakásába.
Az egyezség jóváhagyása amellett, hogy jogszabálysértő, a kérelmező méltányos érdekét is sérti, mert a kötelezettek az egyezségnek nem tettek eleget, s így őket csak végrehajtás útján lehetne a lakásból kihelyezni. Jogszabálysértő az egyezséget jóváhagyó végzés azért is, mert a feleket a fellebbezés jogáról nem tájékoztatta, s arra sincs adat, hogy a felek fellebbezési jogukról lemondtak volna. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 560/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás