PK BH 1977/21.
PK BH 1977/21.
1977.01.01.
Egyszeri bérlőkiválasztási jog gyakorlása esetén a lakással rendelkező szerv a lakás-használatbavételi díjra igényt tarthat, ha azt a lakásbérleti szerződés megkötése előtti írásbeli megállapodásban kiköti [2/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 2. § (4) bek., 14. § (1) bek., 15. § (1) bek.; 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MüM sz. r. 11. § (3) bek].
Az alperes mint technikus a felperesnél dolgozott. A felek szerződést kötöttek. Eszerint a felperes bérlőkiválasztási jogával élve, két szobából és mellékhelyiségekből álló lakást biztosított az alperesnek. A szerződés 2. pontja szerint az alperes ennek fejében vállalta, hogy munkaviszonyát saját elhatározásából nem szünteti meg, ha pedig ez mégis megtörténnék, a lakást 15 napon belül kiürítve a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Végül a szerződés 5. pontja azt tartalmazza, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt 10 évre “határozott idejűvé” változtatják át.
Az alperes a szerződésben foglaltak ellenére 1974 év végén megszüntette munkaviszonyát. A felperes ezután “lakás-használatbavételi díj” megtérítése iránti igénnyel lépett fel és kérte az alperesnek arra kötelezését, hogy neki 21 000 Ft-ot fizessen meg.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 21 000 Ft-ot, valamint ennek 5%-os kamatát.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes a 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MüM sz. együttes rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel a bérlőkiválasztási jog ellenértékeként kifizetett összeget az alperesre nem háríthatja át.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes nem a bérlőkiválasztási jog ellenértékeként kifizetett összeget, illetőleg annak egy részét követelte az alperestől, hanem a lakás-használatbavételi díjat és ezt az igényét arra alapította, hogy az alperes a lakásbérleti jogviszony megszerzése érdekében köteles lett volna lakás-használatbavételi díjat fizetni, a szerződésszegő alperes tehát a kereseti összeggel nem gazdagodhat.
A kereseti igény ténybeli alapja és az alperessel szemben érvényesített jog nem azonos a 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MüM sz. rendelet alapján “a dolgozók lakásépítésének támogatása” címen juttatott összeg megtérítése iránti igénnyel. Így a jogerős ítélet indokolása abban a részében, amely szerint a bíróság a 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MüM sz. rendelet 11. §-ának (3) bekezdése alapján utasította el a keresetet – törvénysértő.
A 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet (R.) 2. §-ának (4) bekezdése értelmében nem kell a tanács részére lakás-használatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit bérlőül – a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján, a létesítési költség vagy meghatározott hányadának a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) történt átutalása ellenében biztosított bérlőkiválasztási jogával élve – közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a lakás-használatbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az R. 14. §-ának (1) bekezdése szerint a lakás-használatbavételi díj vállalati bérlakás biztosítása esetében a lakással rendelkező szervet illeti meg. Az R. 15. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a lakás-használatbavételi díj összegét, megfizetésének, illetőleg a részbeni vagy teljes elengedésének feltételeit, továbbá a kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit – a lakásbérleti szerződés megkötése előtt – a lakással rendelkező szerv és a bérlő írásbeli megállapodásába kell foglalni.
A felperes egyszeri bérlőkiválasztási jogának gyakorlása folytán az alperes részére biztosított lakáshasználati jogot. Így az alperes a perbeli lakás használatbavételi díját nem volt köteles a tanács lakásfejlesztési alapjába befizetni. A lakás-használatbavételi díj megtérítésére a felperes tarthatott volna igényt, mégpedig akkor, ha a lakásbérleti szerződés megkötése előtt azt írásbeli megállapodásban kiköti [R. 14. és 15. § (1) bek.].
A peres felek írásbeli megállapodást kötöttek. Eszerint az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy munkaviszonyának a kikötött idő előtti megszüntetése esetén “15 napon belül a lakást kiürítve és a rendes használat mértékét meg nem haladó lakásállag változása nélkül a munkáltató rendelkezésére bocsátja.” Az egyszeri bérlőkiválasztási jog gyakorlása után azonban a felperes elveszítette a lakással kapcsolatos mindennemű jogát, miután az tanácsi bérlakás maradt. Ezért a lakással az alperes munkaviszonyának megszűnésekor a felperes már nem rendelkezhetett és annak birtokbavételére sem volt jogosult – a tanácsi bérlakás feletti rendelkezési jog ugyanis kizárólag a lakásügyi hatóságot illette meg.
Az írásbeli szerződésben foglalt az a kikötés tehát, hogy a munkaviszony idő előtti megszüntetése esetén az alperes köteles 15 napon belül a lakást kiürítve a munkáltató (a felperes) rendelkezésére bocsátani, jogilag lehetetlen szolgáltatásra irányult. Az ilyen szerződési feltétel pedig a Ptk. 227. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések folytán semmis, így arra jogok nem alapíthatók.
Az írásbeli szerződésben viszont a felperes nem kötötte ki azt, hogy az alperes köteles az ő részére lakás-használatbavételi díjat fizetni, noha az R. 15. §-ának (1) bekezdése kötelezően előírja, hogy a szerződés megszegésének jogkövetkezményéit – a lakásbérleti jogviszony keletkezése előtt – írásbeli megállapodásba kell foglalni.
E rendelkezések megalkotásánál a törvényhozót nyilvánvalóan az a szándék vezette, hogy a gyakran jogban járatlan állampolgárok előre ismerjék a szerződési feltételeket és azok meg nem tartásának a jogkövetkezményeit.
Az adott esetben a felperes a lakás-használatbavételi díj megtérítésére vonatkozó igényét írásbeli szerződésben nem kötötte ki – így a kifejtett indokokra tekintettel a kereset alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú ítélet indokolásának törvénysértő voltát megállapította – a kifejtett indokok alapján azonban a keresetet elutasító jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. P. törv. V. 21 230/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás