BK BH 1977/222.
BK BH 1977/222.
1977.06.01.
Az élet kioltására tipikusan alkalmas eszköz használatának hiányában is következtetés vonható az eshetőleges ölési szándékra [1961. évi V. törvény (Btk.) 253. §; 4. sz. Irányelv].
A megyei bíróság a vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 10 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte.
A tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette, az ezt támadó fellebbezés alaptalan.
Egy fizikailag leromlott állapotú 85 éves személy nyakának olyan durva megragadása és megszorítása, amely pajzsporc- és gyűrűporctöréssel jár, az életet nyilvánvalóan közvetlenül veszélyeztető cselekmény. Az ilyen cselekmény elkövetőjének szándéka eshetőlegesen ölésre irányul még akkor is, ha ez a szándék szavakban nem is nyilvánul meg. A cselekmény jellege folytán az élet kioltására tipikusan alkalmas eszköz használatának hiánya, illetve maradandó testi fogyatékosság elmaradása a szándékra következtetés szempontjából közömbös lehet. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelve csupán példálózva jelöli meg azokat a tényezőket, amelyekből általában az eshetőleges ölési szándékra lehet következtetni. A leggyakrabban ilyen tényezőként értékelt objektív és szubjektív adatok felsorolása azonban nem jelenti azt, hogy adott bűncselekmény esetén csak az Irányelvben felsorolt valamennyi tényezőnek együttes megléte alapján állapítható meg az eshetőleges ölési szándék. Kézzel való fojtogatásnál az eszköz vagy orvtámadásnál a megölésre utaló kijelentés, fenyegetés hiánya mellett is megalapozott az ölésre irányuló szándékra való következtetés, ha arra egyéb tárgyi és alanyi adatok is rendelkezésre állnak.
Az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogi minősítésre vonatkozó indokait ítéletében kimerítően felsorolta, és ez indokok alapján megalapozottan következtetett arra, hogy a vádlott a sértett pénzét annak eshetőlegesen életét is veszélyeztető cselekménnyel kívánta megszerezni, s hogy ekként a bűnös magatartásával a Btk. 253. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének a Btk. 9. §-a szerinti kísérletét valósította meg.
A büntetés mértékének felülvizsgálata szempontjából az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeken túlmenően további súlyosító körülményként kellett figyelembe venni, hogy a vádlott az igen magas korú, védekezésre szinte képtelen sértettet támadta meg, további enyhítő körülmény viszont a vádlott büntetlen előélete. A bűncselekmény kísérleti szakban maradásának a Legfelsőbb Bíróság kisebb jelentőséget tulajdonított, mert a sértett életét csak az igen gyors, szakszerű és a sértett életkorához képest szerencsés kimenetelű orvosi beavatkozás mentette meg. A kiegészített enyhítő és súlyosító körülmények egybevetése sem indokolta azonban az enyhítő szakasz (Btk. 68. §) alkalmazását. A bűnözéstől való egyéni és általános visszatartás érdekében az ilyen jellegű bűncselekmények szigorú megítélést igényelnek. A törvényi büntetési tétel legkisebb mértékének megfelelő tartamú szabadságvesztés büntetés az enyhítő körülmények messzemenő értékelésére utal. Annak további enyhítése nem indokolt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. I. 1350/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás