BK BH 1977/223.
BK BH 1977/223.
1977.06.01.
A közkegyelem újabb bűncselekmény elkövetése esetén visszamenően veszti hatályát, ezért az újabb bűncselekmény elbírálásánál a korábbi elítélést már figyelembe kell venni [1961. évi V. törvény (Btk.) 291. §, 296. § (2) bek. a/1. és d/1 pont; 1975. évi 7. sz. tvr. 14. §; BK 497. sz.].
A terheltet a járásbíróság visszaesőként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette miatt 10 hónapi – szigorított börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltet a M.-i járásbíróság az 1974. április 24-én jogerőre emelkedett ítéletével jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és közlekedési vétség miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
1976. január 23-án a terhelt S. községben a KÖZGÁZ pb. cseretelepének a kerítésén átmászva bement a gázpalackok tárolására szolgáló helyiségbe ahonnan 2 db üres, 11 kg-os pb. gázpalackot tulajdonított el 1386 forint értékben.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatva, a terhelt cselekményét jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének minősítette és ezért őt 7 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. A mellékbüntetés kiszabását és a terheltnek a feltételes szabadságból való kizárását mellőzte.
Az ítélet indokolásából kitűnően a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét az alábbiakra hivatkozással változtatta meg.
A terhelt a tényállásban megjelölt, a korábbi elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól az 1975. évi 7. sz. tvr. 11. §-ának (1) bekezdése alapján mentesült. A mentesítés a jelen cselekmény szempontjából pedig még nem vesztette hatályát, minthogy a terheltet a közkegyelmi rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül eddig még nem, csak most ítélték el.
A megyei bíróság tehát a terheltet az ítélet meghozatalakor még büntetlen előéletűnek tekintette.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a terhelt a korábbi elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült. Tévedett ellenben, amikor arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a mentesítés a jelen ügyben elbírált cselekmény szempontjából még nem vesztette a hatályát.
A megyei bíróságnak ez az álláspontja ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság BK. 497. sz. állásfoglalásában kifejtettekkel. Igaz ugyan, hogy a kollégium állásfoglalása a Btk. 80. §-a és 81/A. §-a alapján történő mentesítéssel kapcsolatos, az ott kifejtettek azonban értelemszerűen vonatkoznak a közkegyelmi mentesítésre is.
Az említett kollégiumi állásfoglalás szerint pedig amikor a törvényben megjelölt, a mentesítés hatályvesztését maga után vonó ok bekövetkezik, a mentesítés ex tunc veszti hatályát. Ennélfogva az újabb bűncselekmény elbírálásánál a korábbi elítélést már figyelembe kell venni, a mentesítés is csak együttesen állhat be.
Az 1975. évi 7. sz. tvr. 14. §-a értelmében a mentesítés hatályát veszti, ha a mentesített személlyel szemben a közkegyelmi rendelet hatálybalépését követő három éven belül szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést szabnak ki.
Minthogy pedig az eljárt bíróságok a terheltet a közkegyelmi rendelet hatálybalépését követő három éven belül ítélték el szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre: a mentesítés – figyelemmel a már említett kollégiumi állásfoglalásra – visszamenően hatályát vesztette.
Tévedett tehát a megyei bíróság, amikor a terheltet büntetlen előéletűnek tekintve, erre alapítottan a járásbíróság ítéletének a cselekmény minősítésére a büntetés kiszabására, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezést megváltoztatta és mellőzte a terheltnek a feltételes szabadságból való kizárását.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett a megyei bíróság ítéletét a jelzett részeiben hatályon kívül helyezve, a terhelt cselekményét a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, a 296. § (2) bekezdésének a/1., d/1. pontjai szerint minősülő, a (3) bekezdés a) pontja szerint büntetendő, visszaesőként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének minősítette és ezért őt a Btk. 68. §-a (2) bekezdése c) pontjának az alkalmazásával 10 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 3 évi eltiltásra í élte.
A szabadságvesztést a Btk. 38/B. §-ának a) pontja értelmében szigorított börtönben rendelte végrehajtani, egyben a Btk. 39. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1583/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás