PK BH 1977/228.
PK BH 1977/228
1977.06.01.
Közös tulajdonban álló ingatlanon emelt épületre önálló tulajdon a tulajdonostársak egyike javára nem jegyezhető be, ilyen tulajdonjog bejegyzésének jogszabályi akadálya van [Ptk. 97. §; 1972. évi 31. sz. tvr. 4. §; 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 1. §].
A peres felek házastársak voltak és a házasság felbontására irányuló perben kötött egyezségük szerint az alperes hozzájárult ahhoz, hogy a házastársi közös vagyonhoz tartozó telken felépülő lakóház tulajdonjoga a felperest illesse meg.
Az ingatlan a telekkönyvi adatok szerint a peres felek osztatlan közös tulajdonában van.
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az épület tulajdonjoga kizárólag őt illeti. Hivatkozott az említett egyezségre amelyet a bíróság is jóváhagyott végzésével.
Az alperes vitatta, hogy a bírói egyezségben foglalt nyilatkozata az egész épület tulajdonjogának átengedésére vonatkozott, ezért a kereset elutasítását kérte. Bizonyítani kívánta, hogy még az életközösség fennállása alatt megkezdték az építkezést, az épület első szintje el is készült, és csak az ezen felüli építményrészre ismerte el a felperes tulajdonjogát.
Az első fokú bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott. Az ítélet indokolása szerint az alperes egyértelmű és félreérthetetlen nyilatkozatot tett az egyezségben arra vonatkozólag, hogy a felépülő ház a felperes tulajdona. Az alperes a már megkezdett építkezéssel kapcsolatos követelését a közös tulajdon megszüntetése során érvényesítheti.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Elfogadta az alperesnek azt az előadását, hogy az épület egy része már az egyezség létrejötte előtt elkészült. Ennek ismeretében nyilatkozott az alperes a ház tulajdonjogáról. A Ptk. 97. §-ának (2) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy a c) pontban írt feltételek fennállása esetén a törvény szerinti joghatás csak abban az esetben áll be, ha a föld egészben más tulajdona. A joghatás tehát bekövetkezik akkor is, ha a föld a felek közös tulajdonában van.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt – egyéb eseteken kívül – akkor illeti meg az épület tulajdonjoga, ha a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás így rendelkezik [Ptk. 97. § (1) bek. és (2) bek. c) pont.]
Azt azonban, hogy az ilyen osztott – a föld és az épület tekintetében elkülönült – tulajdonjog a telekkönyvbe bejegyezhető-e, a ingatlannyilvántartás szabályai alapján kell elbírálni.
Az 1972. évi 31. sz. tvr. 4. §-ának b) pontja és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint önálló ingatlanként kell nyilvántartani az épületet akkor, ha az nem a földtulajdonos tulajdona.
Az adott esetben viszont a felperes is fele részben tulajdonosa annak a teleknek, amelyen a lakóház áll, ezért az építményre önálló tulajdonjog bejegyzésének jogszabályi akadálya van.
A perben eljárt bíróságoknak az ingatlannyilvántartás ismertetett szabályainak figyelmen kívül hagyásával hozott ítéleti döntése tehát törvénysértő.
A felek közötti jogviszony rendezése a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó jogszabályok alkalmazásával történhet. Erre a felperest az új eljárásban figyelmeztetni kell (Pp. 146. §), és a figyelmeztetés eredményéhez. képest kell a továbbiakban eljárni.
(Legf. Bír. P. törv. I. 20 164/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás