PK BH 1977/229.
PK BH 1977/229.
1977.06.01.
I. Az öröklésről való lemondásnak és az öröklés visszautasításának elhatárolása [Ptk. 603. §, 674. §].
II. Az örökség visszautasításának világosnak és félreérthetetlennek kell lennie. Az örökséget visszautasító örökös az öröklésből kiesik, s a leszármazói, illetőleg az egyéb törvényes örökösök örökölnek [Ptk. 600. § f) pont, 674. §].
Az örökhagyó hagyatékába egy mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában álló 3 kat. hold 330 négyszögöl területű mezőgazdasági ingatlan tartozik.
Az örökhagyónak törvényes örökösei a gyermekei: T. J.-né, M. P. és M. J.
Az állami közjegyző a tárgyalás kitűzésé nélkül hozott végzésével a hagyatékot törvényes öröklés jogcímén – egymás között egyenlő arányban – az örökhagyó gyermekeinek adta át.
A hagyatékátadó végzés kézbesítését követően M. B. örökös – M. J. képviseletében is – a hagyatékátadó végzés módosítása iránt terjesztett elő kérelmet és ehhez csatolta T. J.-né örökösnek azt; a nyilatkozatát, amely szerint az örökrészéről a testvérei javára lemond, miután a szülőktől még azok életében kielégítést nyert. A hagyatékátadó végzés módosítása iránti kérelmet előterjesztő M. B. – M. J. képviseletében is – kiemelte, hogy egyetértenek azzal, hogy a föld termelőszövetkezeti tulajdonba kerül.
Az állami közjegyző a kérelmet fellebbezésnek tekintette és a megyei bírósághoz felterjesztette, amely az állami közjegyző végzését megváltoztatta és az örökhagyó hagyatékát a magyar államnak adta át. A megyei bíróság az örökösök jognyilatkozatait a hagyaték visszautasításának tekintette, és miután egyéb örökösökre adat nem állott rendelkezésre, a hagyatékot a Ptk. 599. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a magyar államnak adta át.
A jogerős végzés ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság nem tisztázta és az állami közjegyzőt sem utasította annak tisztázására, hogy az örökösök rendelkezésre álló nyilatkozatai tulajdonképpen mit tartalmaznak, de a tényállást egyéb vonatkozásban sem derítették fel.
Az öröklésről lemondani a Ptk. 603. §-ából kitűnően csak az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet, az öröklés megnyílása után legfeljebb az örökség visszautasításáról lehet szó. Ezen túlmenően az örökös az elfogadott hagyatékot a jogszabályok keretei között örököstársára át is ruházhatja.
Az örökséget visszautasító örökös a Ptk. 600. §-ának f) pontja értelmében az öröklésből kiesik és ebben az esetben leszármazói, illetőleg az egyéb törvényes örökösök örökölnek.
T. J.-né nyilatkozatából nem állapítható meg, hogy az az örökség visszautasítását vagy pedig örökrészének a testvéreire való átruházását célozza.
Az örökség visszautasításának mint jogról való lemondásnak világosnak és félreérthetetlennek kell lennie. Ezért M. B.-nek és M. J.-nek az a nyilatkozata, hogy egyetértenek abban, ha a föld termelőszövetkezeti tulajdonba kerül, nem tekinthető visszautasításnak, ennélfogva meghallgatásukkal tisztázni kell, hogy mi az akaratuk, mire irányul a nyilatkozatuk. Amennyiben visszautasításról van szó, fel kell deríteni, hogy vannak-e leszármazóik, illetőleg hogy az örökhagyónak nincsenek-e más törvényes örökösei.
Mindezeknek a körülményeknek a tisztázása hiányában mind az állami közjegyzőnek, mind a megyei bíróságnak a hagyaték átadása tárgyában hozott végzése megalapozatlan.
A megyei bíróság végzése ezen túlmenően jogszabálysértő azért is, mert a hagyaték átadásának az állam részére csak a hagyatéki eljárásról szóló 6/1968. (VII. 4.) IM sz. rendelet 70–72. §-aiban szabályozott eljárás lefolytatása után van helye.
Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkét fokú végzést hatályon kívül helyezte és az állami közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf Bír. P. törv. II. 20 637/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás