• Tartalom

GK BH 1977/239.

GK BH 1977/239.

1977.06.01.
A kapacitáslekötési szerződésben a leszállítani kívánt áruválasztékot is meg lehet határozni. Ezt ráutaló magatartással is lehet módosítani [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 60. §, 62. § (1) és (2) bek.].

A felek 1973. november 14-én kapacitáslekötési szerződést kötöttek, amelyben az alperes kőtelezettséget vállalt a felpereshez tartozó áramszolgáltató vállalatok részére különféle típusú villamos fogyasztásmérők és kapcsolóórák 1974. évi szállítására. Az alperes e szerződés megkötésekor, illetve 1973. december 31-én 19 391 db háromfázisú villamos fogyasztásmérőre késedelemben volt. Az alperes az 1974. év folyamán a kapacitáslekötési szerződésben megjelölt; 48 032 db villamos fogyasztásmérőre a szállítási szerződést teljes egészében nem kötötte meg, mert az 1974. év IV. negyedére rendelt 14 015 db villamos fogyasztásmérőre teljesítési határidőként csak 1975. március 15-i határidőt vállalt. Ezt az előadást a felperes nem fogadta el helytállónak és a 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 62. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján benyújtott keresetében 444 275 Ft kapacitáslekötési díj fizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes egyebek között azzal védekezett, hogy az 1974. évre a kapacitáslekötési szerződésben vállalt mennyiségen felül, a felperes, illetve az egyes áramszolgáltató vállalatok pótrendelései alapján 12 350 db kapcsolóórával többet szállított, illetve ilyen többletmennyiségre kötött szállítási szerződést. Az alperes előadta azt is, hogy ún. alkony-kapcsolóórákat is szállított, ezért a villamos fogyasztásmérőkből mutatkozó hiányt a kapcsolóórák többletszállításával kompenzálta, a forintértékeket is figyelembe véve pedig a konkrét szerződésekkel a kapacitáslekötési szerződésben megjelölt összeget túl is lépte.
A felperes keresetét 598 591 Ft kapacitáslekötési díjra felemelte és kifejtette, hogy az alperes a kapacitáslekötési szerződésben megjelölt választékot is köteles megtartani, a későbbi módosítások, pótmegrendelések azt nem érinthetik, ezért az alperes az egyik termékben mutatkozó szállítási hátralékot nem kompenzálhatja egy másik termékben jelentkező többletteljesítéssel.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint helytálló az alperesnek az az előadása, hogy az R. 60. §-ában foglaltaknak megfelelően, a választékot a felperes, illetve az irányítása alá tartozó vállalatok jogosultak megjelölni. Az 1974. év folyamán a kapcsolóórákban a szükséglet megnövekedett, az alperes pedig az ennek kielégítésére feladott megrendeléseket teljesítette, tehát a kapacitáslekötési szerződésből folyó szerződéskötési kötelezettségének eleget tett. Így a kapacitáslekötési díj fizetésére irányuló követelés megalapozatlan. Megállapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy a választék módosulása megfelelt a megrendelő akaratának és az a felmerült szükségletek jobb kielégítését célozta.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
Az R. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a lekötött kapacitás erejéig a szerződésben meghatározott időben a feleket a megrendelő által megállapított választék szerint kölcsönös szerződéskötési kötelezettség terheli. A felek ezt a jogszabályt a megrendelő választékmegjelölési joga tekintetében eltérően értelmezik. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy hatályos jogszabályaink a jogviszonyban részt vevő valamelyik fél részére egyoldalú hatalmasságot (pl. elállás) csak kivételesen engednek meg. Ebből következik, hogy amikor a jogviszony két fél egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre – ilyen a kapacitáslekötési szerződés is –, a szerződést is általában csak a két fél közösen módosíthatja.
A kapacitáslekötési szerződéssel a szállító arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő részére meghatározott termelői kapacitást tart fenn. A kapacitás meghatározott részét a két fél a szerződésben különféle módokon jelölheti meg, illetve írhatja körül, pl. kizárólag forintértékben vagy a szállító által termelhető egy termékfajta teljes mennyiségére utalással stb. Ilyen esetekben a lekötött kapacitáson belül pl. forintérték esetén – eltérő megállapodás hiányában – a szállítandó termékfajtákat vagy a megadott termékfajtán belül a konkrét választékot a megrendelő jogosult meghatározni a konkrét szállítási szerződés megkötésekor. A megrendelő azonban a választékot már a kapacitáslekötési szerződésben meghatározhatja, miként az a szóban levő kapacitáslekötési szerződésben történt. A felek által kötött kapacitáslekötési szerződésben ugyanis a felperes külön a fogyasztásmérők és külön a kapcsolóórák választékát (a fogyasztásmérő és kapcsolóóra fajtáját) és az 1974. évben szállítandó mennyiséget is meghatározta, ezt az alperes elfogadta. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módon létrejött szerződést akár a választék vonatkozásában is, már csak a felek közösen módosíthatták.
A kapacitáslekötési szerződés alapján megállapítható volt, hogy a felperes ezt a szerződést ügyleti megbízottként, az irányítása alá tartozó áramszolgáltató vállalatok részére kötötte meg. A szerződés ugyanis úgy rendelkezik, hogy a megrendeléssel kapcsolatos mindennemű jogok és kötelezettségek a megrendelő vállalatot illetik, illetve terhelik. Ebből viszont az következik, hogy a kapacitáslekötési szerződést nemcsak az ügyleti megbízottként eljárt felperes, hanem az irányítása alá tartozó vállalatok is módosíthatták – de csak a szállítóval közösen –, mert a kapacitáslekötési szerződésből a szükségletek tényleges alanyai, az áramszolgáltató vállalatok is szereztek jogokat, illetve vállaltak kötelezettségeket. Ezért minden olyan esetben, amikor az egyes áramszolgáltató vállalatok vagy maga a felperes a kapacitáslekötési szerződés alapján a konkrét szállítási szerződésekben megjelölt választéki bontással eltértek a kapacitáslekötési szerződésben megjelölt választéktól, és ezt az eltérést az alperes elfogadta, a kapacitáslekötési szerződés a felek egyező akarata alapján módosult. Ilyen esetekben, a fentiekben körvonalazott elveknek megfelelően, vizsgálni kellett volna, hogy a felek a kapacitáslekötési szerződést módosították-e vagy sem, mert ha a módosítás megállapítható, úgy a felperes kapacitáslekötési díj iránti igénye megalapozatlan. A korábbi eljárásban az elsőfokú bíróság nem tisztázta ezt a kérdést.
Az alperes által csatolt bizonyítékokból az állapítható meg, hogy a felperes illetve az egyes áramszolgáltató vállalatok különféle kapcsolóórákra pótmegrendeléseket küldtek az 1974. év folyamán, és azok egy részénél hivatkoztak a kapacitáslekötési szerződésre. Ezekben az esetekben a kapacitáslekötési szerződés módosítására irányuló szándék nyilvánvaló, ezért ha az ilyen pótmegrendelések alapján az alperes a kapacitáslekötési szerződésben megjelölt darabszámú kapcsolóóránál akár a felperessel, akár az egyes áramszolgáltató vállalatokkal többre szerződött, ezzel a ráutaló magatartással – hacsak a felek akarata nem irányult az értékben kifejezett összmennyiség megváltoztatására – a fogyasztásmérőknek a kapacitáslekötési szerződésben meghatározott mennyisége azonos mértékben csökkent. Olyan esetekben azonban, amelyeknél a pótmegrendelés vagy az erre adott igazolás a kapacitáslekötési szerződésre nem hivatkozik, a kapacitáslekötési szerződés módosítására vonatkozó akarat nem jutott kifejezésre, az ilyen megrendelésekre történt teljesítéssel tehát az alperes nem a már lekötött kapacitását terhelte meg, hanem azon felül vállalt szállítást.
A felperes – állítása szerint – az alperes által pótlólag becsatolt bizonyítékokat nem ismerhette meg, és nincs egyező előadás arra vonatkozóan, hogy milyen mennyiségű kapcsolóóra-pótrendelés érintette a kapacitáslekötési szerződést. Ezért e vonatkozásban további terjedelmesebb bizonyítás lefolytatására van szükség. Ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a fenti irányelvek szerint a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 31 315/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére