PK BH 1977/279.
PK BH 1977/279.
1977.07.01.
A gyermektartásdíj állam által történő ideiglenes folyósításának kettős feltétele van: egyrészt a kötelezettől a tartásdíj behajtásának átmeneti lehetetlenülése, másrészt a jogosult megfelelő tartásának a hiánya. Ha a kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít, azt is tisztázni kell, hogy a jogosult a gyermek után részesült-e segélyben [12/1974. (V. 14.) Mt. sz. r. 7. § (1) bek.; 6/1976. (III. 31.) MT sz. r. 91. §; 8/1976. (VII. 15.) EüM sz. r. 3. § (3) bek.].
A jogosult és a kötelezett házasságon kívüli kapcsolatából 1974. szeptember 4-én gyermek született. A kötelezett a járásbíróság előtt vállalta, hogy a jogosult részére havi 400 Ft gyermektartásdíjat megfizet. A felek egyezséget a bíróság jóváhagyta.
A jogosult 1976. február 20-án az egyezségben foglalt tartásdíjnak az állam által való folyósítását kérte azzal az indokolással, hogy a kötelezett 1975. december 8-án tényleges katonai szolgálatra vonult be.
A járásbíróság végzésével a havi 400 Ft gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását 1976. május 1. napjától elrendelte. Végzését azzal indokolta, hogy a kötelezett 1976. január 1. napjától a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, mert tényleges katonai szolgálatot teljesít. A jogosult pedig havi 1700–2000 Ft körüli jövedelméből tartja a kiskorú gyermeket és idős beteg szüleit is segítenie kell.
A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint megalapozott.
A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, s a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az összes körülmények alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.
A gyermektartásdíj állam által történő ideiglenes folyósításának tehát kettős feltételét kívánja meg a jogszabály. Egyrészt a kötelezettől a tartásdíj behajtásának átmeneti lehetetlenülését, másrészt a jogosult megfelelő tartásának a hiányát.
Az adott esetben a kötelezett sorkatonai szolgálatra történő bevonulása folytán tartási kötelezettségének valóban nem tud eleget tenni. Nem tisztázták azonban, hogy a gyermeket gondozó anyánál a jogszabályi feltételek fennállanak-e.
A gyermeket gondozó jogosult személyi és jövedelmi viszonyait környezettanulmány útján vizsgálta a bíróság, de elmulasztotta kereseti kimutatás beszerzését az anya havi jövedelméről. A környezettanulmányba hozzávetőlegesen megjelölt havi kereset (1700–2000 Ft) valóban olyan összeg, amely mellett helye lehet a gyermektartásdíj állam által történő előlegezésének. Ilyen jövedelem mellett ugyanis – miután a jogosult egy kiskorú gyermekét is eltartja – az egy főre eső összeg nem éri el a havi 1200 Ft-ot, amely mellett a gyermeket gondozó szülő már egyedül is megfelelő tartást tud nyújtani a gyermeke részére.
A havi keresetet azonban munkáltatói igazolással kell tisztázni. A peradatok szerint a kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít. Márpedig a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozói részére a határozat meghozatalakor hatályban volt 19/1964. (VIII. 9.) Korm. sz. rendelet kérelemre segély folyósítását biztosította.
Nem nyilatkoztatta meg a bíróság a jogosultat arra vonatkozóan sem, hogy fordult-e ilyen segélykérelemmel az illetékes hatósághoz, illetve részesült-e ténylegesen segélyben.
A fenti jogszabály időközben hatályát vesztette ugyan, a honvédelemről szóló 1976. évi I. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 6/1976. (III. 31.) MT sz. rendelet 91. §-a azonban a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozói részére – meghatározott feltételek mellett – ugyancsak havi családi segély folyósítását rendeli el.
Nem mellőzhető tehát annak vizsgálata, hogy a jogosult a kiskorú gyermek után ténylegesen részesül-e ilyen segélyben és ehhez képest a gyermek tartását biztosítani tudja-e. Annál is inkább, mert a hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátásáról szóló 8/1976. (VII. 15.) EüM. sz. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a bíróság a sorkatonai szolgálatra tekintettel rendelte el a gyermektartásdíjnak vagy egy részének az állam által való ideiglenes folyósítását [12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 7–8. §], határozatát a Bírósági Gazdasági Hivatal helyett a családi segély folyósítására illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnek küldi meg. Az egészségügyi szakigazgatási szerv a bíróság által meghatározott összeget a sorköteles katonai szolgálatának tartama alatt – az egyéb feltételek hiányában is – családi segélyként folyósítja a gyermek részére. A segélyt nem kell visszafizetni.
A fenti körülmények tisztázása után lehet csupán a jogosult kérelme felől érdemben dönteni.
A Legfelsőbb Bíróság ezért hatályon kívül helyezte a járásbíróság végzését és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.].
A kiskorú gyermek érdekeinek védelmében azonban ideiglenes intézkedéssel elrendelte a gyermektartásdíjnak állam által történő ideiglenes folyósítását [2/1974. /MT sz. r. 7. § (1) bek., Pp. 156. § (1) bek.]. A folyósítás végett a 8/1976. (VII. 15.) EüM sz. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a lakóhely szerinti egészségügyi szakigazgatási szervet kereste meg. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 699/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás