PK BH 1977/282.
PK BH 1977/282.
1977.07.01.
A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránt indult perben a vagyonmérleg összes tételét egységes egészként kell elbírálni, s ezért az egyes tételek tekintetében nincs részjogerő [Pp. 247. § (2) bek., 253. § (3) bek., Csjt. 31. §.; 10. sz. Irányelv 9. pont].
A felperes a keresetében a házasság felbontását, két kiskorú gyermekének nála való elhelyezését és a házastársi közös vagyon megosztását kérte.
Az alperes a házasság felbontását és a vagyonközösségbe tartozó ingatlan közös tulajdonának a megszüntetését maga is kérte.
A peres felek az eljárás alatt a gyermekelhelyezés és a lakáshasználat kérdésében megegyeztek és megállapodásukat bírói egyezségbe foglalták.
A felek az egyezség megkötése után a perben csupán a házassági vagyonjogi igények rendezését kérték. A házastársi vagyonközösség tárgya az előbb említett családi ház és az együttélés alatt szerzett ingóságok.
A felperes keresete folytán az elsőfokú bíróság a felek házasságát felbontotta. Az ingatlan közös tulajdonát akként szüntette meg, hogy a felperest megillető eszmei ½ tulajdoni illetőséget az I. r. alperes tulajdonába adta. A házastársi vagyonközösséghez tartozó ingóságokat nagyobb részt természetben osztotta meg. A családi ház értékét az I. r. alperes különvagyona és az építési kölcsöntartozás figyelembevételével állapította meg és arra kötelezte az I. r. alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt 20 299 Ft-ot fizessen meg. Kimondotta, hogy a II. r. alperessel szemben még fennálló építési kölcsönt az I. r. alperes köteles megfizetni.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett és ebben a marasztalási összeget 7000 Ft-tal kérte felemelni. Előadása szerint a fennálló közös adósságukat az életközösség megszűnése után egyedül rendezte és az így kifizetett összeget is el kell számolni. Ezt a fellebbezését a felperes kiegészítette és a marasztalási összeg további felemelését kérte. Kifogásolta az elsőfokú bíróság elszámolását, egyes ingóságokra vonatkozó rendelkezést támadott, az ingatlannal kapcsolatosan pedig arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az életközösség megszűnésekor fennállott készültségi fokot tévesen állapította meg.
A másodfokú bíróság a felperesnek a fellebbezés kiegészítésére irányuló kérelmét elkésettség okából elutasította, majd az eredeti fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az I. r. alperes által a felperes részére fizetendő összeget 23 849 Ft-ra emelte fel.
A másodfokú bíróság ítélete és a fellebbezés módosítására irányuló kérelmet elutasító végzés ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 247. §-ának (2) bekezdése szerint a fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az első fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetőleg csatlakozó fellebbezési kérelmet – a tárgyalás bezárásáig – meg lehet változtatni. Az eljárási szabályok szerint a fellebbezés, illetőleg a csatlakozó fellebbezés a kiterjesztési tilalom keretén belül a tárgyalás bezárásáig változtatható meg. Nem terjeszthető ki a fellebbezés, illetőleg a csatlakozó fellebbezés a jogerőssé vált ítéleti rendelkezésre, egyébként a kiterjesztés korlátain belül az összegszerű felemelés megengedett. A kiterjesztési tilalmat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a fellebbezés nem terjeszkedik-e ki az ítélet jogerőre emelkedett rendelkezésének a megtámadására.
A 10. számú Irányelv 9. pontja értelmében a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben a vagyonmérlegbe foglalt összes tételek egységes egészet alkotnak. Erre utal többek között az, hogy viszontkereseti igény nélkül is jár az alperesnek a vagyonmérleg eredményeként mutatkozó összeg, amelyet a másodfokú bíróság módosíthat. Eszerint a vagyonmérleg összes tételét egységes egészként kell elbírálni, s így egyes tételekre nincs részjogerő.
Ebből következik: nem lett volna akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a módosított fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között [Pp. 253. § (3) bek.] felülbírálja az első fokú ítéletet.
A másodfokú bíróság tehát lényeges eljárási szabályt sértett, amikor a felperesnek a fellebbezés kiegészítésére irányuló kérelmét elkésettség okából elutasította és érdemben csupán az előterjesztett fellebbezést bírálta el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét és végzését a Pp. 270 §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 810/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás