PK BH 1977/283.
PK BH 1977/283.
1977.07.01.
A hagyatéki eljárás során az eset körülményeihez képest figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egészében hagyatékként feltüntetett ingatlanból valamely hányad esetleg saját jogán az örökhagyó élettársát illeti meg. Erre az élettársat figyelmeztetni kell [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 52. § (3) bek.; PK. 94. sz.].
A hagyatéki iratoknál található hiteles telekkönyvi szemle adatai szerint a házingatlan egészben az 1976. november 3-án meghalt Cs. L.-né örökhagyó tulajdonában állott. Az ingatlant 1950-ben juttatásként kapta.
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó után öröklésre öt testvére jogosult.
Az örökhagyó az 1961. április 18-án alkotott írásbeli magánvégrendeletében úgy intézkedett, hogy a házingatlan fele részét a vele közös háztartásban élő G. L. örökölje, aki őt keresetéből eltartotta.
A hagyatéki tárgyaláson az örökösök a végrendeletet érvényesnek fogadták el és a hagyatékot annak értelmében kérték átadni.
Az állami közjegyző az 1976. február 9-én hozott – fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – végzésével a szóban levő ingatlan ½ részét végrendeleti öröklés jogcímén G. L.-nek, míg a további ½ részét egyenlő arányban az örökhagyó öt testvérének adta át.
A közjegyző jogerős hagyatékátadó végzése ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A módosított 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendélet (He.) 50. §-ának (1) bekezdése és 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani, továbbá a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 94. sz. állásfoglalása szerint az élettársak között vagyoni közösség jön létre, amelynek rendelkezésénél a polgári jog szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ehhez képest az élettársak a telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosai annak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk eredményeként szereztek. Az ekként közös tulajdonba került vagyonban való részesedés arányát a szerzéshez való hozzájárulás mértéke határozta meg.
Erre az állásfoglalásra is figyelemmel a közjegyzőnek számolnia kellett azzal, hogy az egészben hagyatékként feltüntetett házingatlanból valamilyen, hányad saját jogán esetleg az örökhagyó élettársát illeti meg. Erre tehát a közjegyzőnek az élettársat figyelmeztetnie kellett volna, majd ennek megtörténte után az öröklés kívánt rendjére nézve az összes örökösöket meg kellett volna nyilatkoztatnia. A nyilatkozatok megtétele után, azok tartalmához képest a közjegyzőnek az örökhagyó hagyatékát teljes vagy ideiglenes hatállyal kellett volna átadnia [He. 50. § b) pont, 60. § (1) bek.].
Az előadottak folytán a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az állami közjegyzőt új eljárásra utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 830/1076. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás