GK BH 1977/286.
GK BH 1977/286.
1977.07.01.
Építési-szerelési munkaeredmény rendeltetésszerű használhatóságának fogalmi eleme az állandó jellegű zavartalan üzemeltetés lehetősége [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 21. § (1) bek., 24. §; 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 33. § (1) bek. b) pont és (2) bek.].
A felperes óragyárának fémvázas üzemcsarnokát az alperes építette. A csarnok több ízben beázott. Az emiatt keletkezett perben a felperes 2 354 400 Ft kötbér megítélését kérte.
Az elsőfokú bíróság az alperest 394 330 Ft kötbérben marasztalta s a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Póthatáridőként 1970. április 30. napját állapította meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részbeni elutasítását a következőkkel indokolta: “A perbeli csarnok a tetőszerkezet hibájából csak tartós esőzés időtartama alatt és legfeljebb csupán csak részben alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra. Az alperes állításával szemben a felperes nem bizonyította azt, hogy a tetőszerkezet beázása gondos és szakszerű munkával megfelelően vagy kellő időre, illetve gazdaságosan nem volna kijavítható, így a 44/1967. (XI. 6.) Korm. sz. rendelet (Vr.) 24. §-a értelmében jogszerűen nem követelheti a tetőfedési munka újbóli elvégzését, hanem csak a fentiek szerinti kijavítását. Az alperes ezt megfelelő határidővel vállalta, így a bíróság eszerint határozott. Az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési alapfeltételek (Éa.) 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint hibás teljesítés esetében a kötbér alapja a szolgáltatás hibás részének, illetőleg a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható részének az értéke. A perbeli esetben a hibás rész nem vitásan csak a tetőszerkezet. Ennek hibáit kell az alperesnek kijavítania szakszerűen és ennek eredményeként megszűnik a perbeli csarnok beázása is, amikor is az még tartós esőzés alkalmával sem válik időlegesen és részben rendeltetésszerűen nem használhatóvá, illetve korlátozottan használhatóvá. A perbeli csarnok ugyanis 3024 m2, a felperes szerint is csak tartós esőzések alkalmával és bár több helyen, csak részben ázik be. A felperesnek nyilvánvalóan ilyen esetekben nehézségei voltak, de ennek kellemetlenségeit, hátrányait a szocialista vállalattól elvárható gondossággal, öntevékenyen elhárította, így a perbeli csarnok a rendeltetésszerű használatra nem tekinthető teljesen alkalmatlannak. Az alperes szerződésszegése, a tetőszerkezet többszöri, javítása ellenére is fennáll, ezért a Vr. 21. §-ának (1) bekezdése, az Éa. 33. §-a bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének utolsó, fordulata értelmében 1975. évi július hó 16. napjától jelenleg is fennálló kijavítási késedelme miatt kizárólag csak a tetőszerkezetre eső 4 929 120 Ft vállalkozói díj mint kötbéralap mellett a rendelkező részben meghatározott 8%-os maximális kötbér megfizetésére kötelezte a bíróság, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét, mint túlzott igényt elutasította. A felperes által megjelölt 29 429 654 Ft kötbéralap ugyanis teljes egészében megegyezik a módosított vállalkozói díjjal, viszont a felperes sem állítja azt, hogy az alperes által elvégzett minden munkarész hibás lenne.”
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és arra hivatkozott, hogy az üzemcsarnok oszthatatlan egységet alkot, a hibás szolgáltatás tárgya az egész épület, amelynek vállalkozói díja 29 429 654 Ft. Kötbéralapként ezt az összeget kell figyelembe venni, mert a beázás esetenként időlegesen termelési akadályt is jelent.
A fellebbezés alapos.
Az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kötbér alapja hibás teljesítés esetén a szolgáltatás hibás részének, illetőleg a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható részének az értéke. Az olyan üzemcsarnok, amelyben a termelés a nagy esőzések esetében – ha csak időszakosan is – nem folytatható, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. A rendeltetésszerű használat ugyanis az állandó jellegű zavartalan üzemeltetést jelenti. Mivel ez a jelen esetben kivitelezési hibából nem biztosítható, a kötbér alapjaként az épület teljes értékét kell figyelembe venni, s emiatt a kivitelezőt nem a tetőszerkezet, hanem az épület teljes és kivitelezési díjának alapulvételével kell kötbér fizetésére kötelezni.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetének helyt adva az alperest a követelt 2 354 400 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 078/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás