GK BH 1977/287.
GK BH 1977/287.
1977.07.01.
Alkalmatlan tervezői szolgáltatás az olyan tervdokumentáció készítése, amelynek kivitelezésére az építési engedély kiadását – megvalósíthatatlanság miatt – megtagadják [10/1968. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM sz. r.-tel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 10. § (1) bek.; 10/1969. (VI. 8.) ÉVM sz. r. 5. § (4) bek., 6. § (1) bek.].
A felperes tervező szövetkezet fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen, mivel az nem egyenlítette ki egy üzemanyagtöltő állomás tervezési munkáinak ellenértékét.
A fizetési meghagyásnak az alperes ellentmondott. Előadta, hogy a felperes kötelezettségei közé tartozott az építési és közműengedélyek megszerzése is. A beruházás lebonyolítására kötött megbízási szerződést követően a felek között tervezési szerződés jött létre a létesítmény kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére. A tervező által szolgáltatott tervdokumentációt a felperes az első és másodfokú építési hatósághoz az építési engedély kibocsátása érdekében – az engedélykérelemmel együttesen – előterjesztette, arra azonban az építési engedélyt nem kapta meg, így a tervdokumentációt nem tudta felhasználni, ellenértékének kifizetését megtagadta.
A fizetési meghagyásos eljárás az ellentmondás folytán peres eljárássá alakult át. Az első fokú eljárás során a felperes azt állította, hogy műszakilag alkalmas kivitelezési tervdokumentációt szolgáltatott. Kifogásolta, hogy az alperes a szolgáltatás ellenértéke kifizetésének megtagadása során a beruházás megvalósítására kötött megbízási, valamint tervezési szerződésekre együttesen hivatkozik, mert ezek a szerződések különállóak. Előadta, hogy megbízási szerződése alapján a hatósági engedélyek megszerzése érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el.
A tényálláshoz tartozik, hogy az építési engedélykérelemre az első fokú hatóság az építési engedély kibocsátását megtagadta. Határozatának indokolása szerint a töltőállomás létesítése e helyen nem szolgálja a közérdeket, ellenkezik a kerület lakosságának érdekeivel is, mert tovább csökkenne a zöldterület, növekedne a zajártalom és elnehezülne az ottani árurakodás. Mindezeken túlmenően a közbiztonságot nagymértékben veszélyeztetné az üzemanyagtöltő állomásnak mind a közeli vásárcsarnokhoz, mind a gyermekjátszótérhez való közelsége. Az első fokú igazgatási határozat ellen a felperes fellebbezett. A másodfokú államigazgatási hatóság az első fokú elutasító határozatot helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy az első fokú hatóság törvényesen járt el, mert az üzemanyagtöltő állomás létesítését mind a közegészségügyi mind a közbiztonsági előírások kizárják.
Mindezek alapján az alperes a kereset elutasítását kérte, megismételte a fizetési meghagyásra adott ellentmondásában foglaltakat és a továbbiakban hivatkozott arra, hogy a tervezési szerződés különleges kikötései szerint a tervező tartozott a tervezéshez szüksége egyéb adatok beszerzéséről is gondoskodni. Ezzel a tervező kötelezettségi körébe tartozónak állította a szakhatósági egyeztetések adatainak beszerzését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a felperes tartozott a megbízási szerződés alapján beszerezni a létesítmény építési és közműengedélyét és a létesítmény kivitelezési tervdokumentációját elkészíteni. A felperesnek a tervezési munkálatok megkezdése előtt kellett volna megszereznie az építési és egyéb hatósági engedélyeket, miután ez nem így történt, a felperes a tervdokumentációt saját veszélyére a következmények terhe mellett készítette el.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A 10/1968. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM sz. rendelettel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 10. §-ának (1) bekezdése szerint a tervező a műszaki gazdasági tervezési munkát a szerződésben megszabott helyen, időben és példányszámban, a tervezésre vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalommal és minőségben úgy köteles szolgáltatni, hogy az műszakilag korszerű, gazdaságos és kivitelezhető legyen, továbbá az esztétikai szempontokat is elégítse ki.
A felperes (tervező) által szolgáltatott tervdokumentáció nem felel meg a jogszabályban előírt és a tervezési szerződésben is említett teljesítési feltételeknek.
A tervdokumentáció nem elégíti ki a 2/1970. (I. 17.) ÉVM sz. rendelettel közzétett OÉSZ I. kötet 104. §-a (3) bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint üzemanyag töltő állomás nagyobb tömegek befogadására szolgáló létesítmény be- és kijárataitól 80 m távolságon belül nem helyezhető el. A felperes sem vitatja – a fellebbezési tárgyaláson tett jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint –, hogy a gyermekjátszótérhez a 80 m távolság nincs meg.
A tervezési szerződés szerint a tervező tartozott a létesítmény engedélyezési tervdokumentációját is elkészíteni, külön megállapodás hiányában a kivitelezési tervdokumentációval egyidejűleg.
Az engedélyezési tervdokumentáció tartalmára és a tervező ezzel kapcsolatos kötelezettségeire nézve az építési engedélyezési eljárásról szóló 10/1969. (VI. 8.) ÉVM sz. rendelet az irányadó. E rendelet 5. §-ának (4) bekezdése szerint – általános érvényű hatósági előírások vagy egyéb általános érvényű határozatok hiányában – az építési munka műszaki terveire, azok szakszerű megoldásainak elbírálására a tervező köteles a szakhatóságok és egyéb érdekelt szervek hozzájárulását, nyilatkozatait beszerezni. A rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerint a szakhatósági hozzájárulásokat az engedélykérelem benyújtása előtt kell beszerezni.
A műszaki bejáráson a rendőrhatóság közbiztonsági és közlekedésrendészeti szempontból kifogásolta a tervezett létesítmény telepítését (csarnok áruellátás, gyermekjátszótér, park közelsége stb.). A kertészeti vállalat a létesítmény és a gyermekjátszótér közelségét közegészségügyi szempontból helytelenítette.
Az építési hatóságok az engedélykérelem elbírálásakor e kifogásokat figyelembe vették.
A tervező tehát nem szerezte be a kötelezettségei körébe tartozó szakhatósági hozzájárulásokat, az engedélyezési eljárásban előterjesztett tervdokumentációra – a szakhatósági kifogások miatt – nem kapott építési engedélyt, melynek következtében nem szolgáltatott kivitelezésre alkalmas tervdokumentációt. Az alkalmasság megítélésénél nem elegendő csupán a tervdokumentáció hibátlan műszaki megoldása, ezen túlmenően annak meg kell felelnie a megvalósíthatóság követelményeinek is.
A tervező – az elsőfokú bíróság egyébként helyes ítéletének indokolásában foglaltakkal ellentétben – tervezési tevékenysége körében tartozott megvalósításra (telepítésre és engedélyezésre) alkalmas tervdokumentációt szolgáltatni. A tervezőnek a teljesítési kötelezettsége nincs összefüggésben azzal, hogy egyúttal a beruházás megvalósítójaként az építési engedély beszerzésére személyében volt köteles.
Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben, lehetséges az engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációkat párhuzamosan elkészíteni, illetve magát a kivitelezési tervdokumentációt engedélyezésre előterjeszteni abban az esetben, ha az a jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel és az engedély megadására alkalmas. Ez az eljárás a tervező kockázatára történik, mert az engedély megtagadása estén szolgáltatása alkalmatlanná válik, a kikötésekkel megadott építési engedély esetében pedig tartozik a tervdokumentációt – a következmények viselése mellett – átdolgozni.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet az indokolás részbeni megváltoztatásával és kiegészítésével helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 946/1973. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás