GK BH 1977/288.
GK BH 1977/288.
1977.07.01.
Technológiai szerelési munkánál a próbaüzem időtartamának bírósági meghosszabbítása nem indokolt csupán azon az alapon, hogy a meghosszabbított próbaüzemi idő alatt esetleg újabb vagy több hiba jelentkezhet [1/1968. (IV. 22.) KGM–NIM–KPM sz. együttes r.-tel közzétett technológiai szerelési alapfeltételek 39. § (1) bek.].
A felek közötti jogvita egy kiemelt beruházás megvalósítására a felperesnek az I. r. alperessel kötött 34 571 915 Ft összegű vállalkozási szerződéséből keletkezett. Ennek a szerződésnek a keretébe tartózott többek között 244 db nyomás- és 144 db mennyiségtávadó felszerelése is. Ennek a berendezésnek az a feladata, hogy kb. 10 km-es körzetben a szénhidrogén mezőben kiépítendő ún. vízvisszanyomó kutaknál a visszasajtolt víz mennyiségét és a kútfej nyomását ciklikusan megmérje, ezáltal a kutak működését jelző- és adatfeldolgozó berendezésen keresztül ellenőrizzék és a szénhidrogén kivétel eredményességét növeljék. A távadó berendezéseknek és szerelvényeiknek elkészítésére az I. r. alperes a II. r. alperessel szerződött, a nagynyomású adatgyűjtő rendszer terveinek elkészítésére pedig a felperes a III. r. alperessel kötött generáltervezési szerződést.
A távadók teljesítésére a felek részátadás-átvételi eljárást kötöttek ki. A felperes keresetében előadta, hogy az 1974. augusztus 27-ig terjedő időben összesen 129 db távadót adtak át részteljesítésként. A teljes munkát az alperes 1974. december 16-án jelentette készre, az átadás-átvétel azonban meghiúsult, mert az volt megállapítható, hogy az üzemszerű használatnak a távadók nem felelnek meg, mérési funkciójukat nem- vagy nem megfelelő pontossággal végezték és ezáltal nem megfelelő, a termelés állandóságát nem kellően biztosító adatokat továbbítottak a központba. Emiatt a felperes még 1974-ben megrendelte az Országos Mérésügyi Hivataltól a már felszerelt Gamma-féle távadók üzemi alkalmasságának elvégzését. Mivel e vizsgálat megállapításaiból a felperes arra a következtetésre jutott, hogy a távadók a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak és az I. r. alperes a felperes szavatossági és kötbérigényét nem ismerte el, keresetében összesen 129 db, 6 241 700 Ft értékű távadónak és szerelvényeinek a díjmentes kijavítására vagy kicserélésére kérte az I. r. alperest kötelezni, továbbá a hibás teljesítés miatt kötbért is igényelt. A felperes a jelen ügyhöz egyesített szerződésmódosítás iránti keresetében pedig többek között azt kérte, hogy a szerződésben foglaltaktól eltérően – amely szerint a távadók műszaki átadás-átvétele 14 napos próbaüzemmel történik – a berendezésekben bekövetkezett nagyszámú meghibásodásra tekintettel a teljesítés csak 90 napos sikeres próbaüzemeltetés után történhessék meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes által érvényesített szavatossági igény alaposságának tisztázása érdekében szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő kifejtette, hogy a kapilláris csövek törését eredményező mechanikai behatások gyakorisága miatt elrendezési változtatás indokolt. Az összesen 305 db távadó összefüggésében nem tekinthető hibásnak, ténylegesen azonban 58 db mérőkör hibás, ami gyártási pontatlanságból adódott. A szakértő szerint a felhasznált berendezések csak fokozott karbantartás mellett üzemeltethetők, a hibák javíthatók, de az általa szükségesnek tartott technikai módosításokhoz tervezői közreműködés szükséges.
Az elsőfokú bíróság a felperes kötbérigényének 164 130 Ft erejéig adott helyt, a szavatossági igény tekintetében pedig úgy rendelkezett, hogy az alperesek 58 db hibás mérőkört tartoznak kijavítani, de ebből csak 41 db mérőkör kijavítására kötelesek díjtalanul, 17 db mérőkör kijavítási költségét a felperes köteles viselni. A továbbiakban a bíróság rendelkezett a kijavítás határidejéről, feltételeiről, megállapította, hogy a próbaüzem időtartama változatlanul 14 nap.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a hibás berendezések nem alkalmatlanok a rendeltetésszerű felhasználásra, illetve hogy a hiba kijavítással megszüntethető. Ezért a felperes kérelmétől eltérően, a népgazdaság érdekeit is figyelembe véve, az aránytalanul nagy költség nélkül elvégezhető kijavítást állapította meg indokolt szavatossági igényként. Mivel pedig a szakértői véleményből és az egyeztetési jegyzőkönyvből az tűnt ki, hogy a perbeli 129 mérőkörből csak 58 db hibás, és a szolgáltatás oszthatóságában a felek saját maguk is megállapodtak, csak ennek az 58 db hibás berendezésnek a kijavítására kötelezte a vállalkozókat. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az 58 db mérőkörből az egyeztetési jegyzőkönyvek szerint 14 db azért hibás, mert a felperes terhére esően mechanikus sérülés történt, 3 mérőkör tekintetében pedig a szavatossági igény érvényesítése elkésett. Ezért ennek a 17 db mérőkörnek a kijavításával felmerülő költségeket a felperes köteles viselni.
A próbaüzem időtartamával kapcsolatban az elsőfokú bíróság nem látta műszakilag indokoltnak a felperesnek a szerződésben kikötöttől eltérő, 90 napos próbaüzem megállapítása iránti kérelmét, mert a 14 napos próbaüzem alatt ugyanazok a hibák megállapíthatók, mint 90 nap alatt.
A felperes fellebbezésében az első fokú ítéletnek azt a rendelkezését sérelmezte, amellyel az elsőfokú bíróság a 14 mérőkör díjtalan kijavítása iránti keresetet elutasította és ezeknek a berendezéseknek a kijavításával felmerülő költségek megfizetésére őt kötelezte, valamint azt, amely szerint a próbaüzem időtartama a felperes által kért 90 nap helyett csak 14 nap.
A felperes fellebbezése csak részben alapos.
A fellebbezési eljárás során kiegészített szakértői véleményből kitűnően tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság a hibás mérőkörök számát, illetve azt, hogy hány mérőkör tekintetében áll fenn az alperes szavatossági kötelezettsége, illetve, hogy a meghibásodás hány mérőkörnél vezethető vissza a helytelen használatra.
A felperes 14 db mérőkör vonatkozásában sérelmezte a szavatossági igény elutasítását. Ezzel kapcsolatban 10 mérőkör tekintetében a felperes szavatossági igénye megalapozott, 4 mérőkör tekintetében azonban alaptalan. A szakértő a fellebbezési tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy 10 db távadónál a kapilláris csőtörésen kívül egyéb gyártási hiba is megállapítható, ehhez képest az alperesek szavatossági felelőssége a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 23. §-ának (1) bekezdése alapján ezekre a berendezésekre nézve is fennáll. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy az alpereseknek további 10 db mérőkört is díjmentesen kell kijavítaniuk, és csak az 51 db-on felüli távadók kijavításának költségét köteles a felperes a munkák elvégzésére hivatott II. r. alperesnek megtéríteni.
A fellebbezéssel érintett további 4 db mérőkör díjtalan kijavítására irányuló igényt a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. A tényállás szerint ugyanis ezeknél a berendezéseknél csak kapilláris csőtörés jelentkezett, ami nem gyártási, illetve nem olyan hiba, amely az átadáskor is fennállott. Szavatossági igény csak akkor érvényesíthető, ha a szolgáltatásból az átadáskor hiányoztak a törvényes vagy szerződéses tulajdonságok. A csőtörésekkel kapcsolatban az volt megállapítható, hogy – bár nem vitás az, hogy az adott esetben kivitelezett megoldás mellett a berendezések karbantartása, illetve azok le- és felszerelése fokozott gondosságot igényel – a felperes a hibás berendezéseket leszerelte, majd azokat az erre a célra tervezett speciális jármű felhasználása helyett nem megfelelő módon és körülmények között szállította el. A felperesnek ez az eljárása indokolatlan volt. Az alperesek szavatossági kötelezettségük folytán kötelesek voltak az általuk kivitelezett és meghibásodott berendezések kijavítására és ennek keretében a berendezések leszerelésére, valamint elszállítására, és amennyiben ezt felhívásra nem teljesítették, a felperesnek módjában lett volna a kijavítás iránt már korábban pert indítani. Emellett a felperes a gondos kezelést igénylő műszereket szakszerűtlenül szállította és mellőzte az erre tervezett speciális jármű használatát. Mivel a szakértő úgy nyilatkozott, hogy megfelelő leszerelés és szállítás mellett nem valószínű, hogy a csőtörés bekövetkezett volna, ennek figyelembevételével a csőtörések nem minősülnek szavatossági hibának, hanem a felperes helytelen eljárásával okozott olyan természetű rongálódások, amelyek kijavítási költségét a felperes köteles viselni.
Nem alapos a felperes további fellebbezési kérelme sem. Az 1/1968. (IV. 22.) KGM–NIM–KPM sz. együttes rendelettel közzétett technológiai szerelési vállalkozási alapfeltételek 39. §-ának (1) bekezdése szerint a próbaüzem célja annak a megállapítása, hogy a kivitelezett berendezés minden összetartozó egysége és a berendezés összessége teljesíti-e a szavatolt műszaki feladatokat tehát megfelel-e a szabványnak, a szerződésnek, a tartós és rendeltetésszerű működtetés követelményének. A továbbiakban az alapfeltétel úgy rendelkezik, hogy a fentiek megállapításához szükséges próbaüzem időtartamát egyéb előírás hiányában a feleknek a szerződésben kell meghatározniuk. Az adott esetben a felek 14 napos próbaüzemet tartottak szükségesnek, a szerződésben ezt kötötték ki. Ettől a közösen megállapított időtartamtól kívánt a felperes eltérni és a szerződésmódosítás iránti kérelmében a próbaüzem időtartamát 90 napra majd a fellebbezési kérelmében 30 napra kérte módosítani.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési tárgyaláson vizsgálta azt, hogy a jogszabályban részletezett szempontok figyelembevételével valóban indokolt és szükséges-e a szerződésnek a próbaüzem időtartamára vonatkozó rendelkezését módosítani. Ennek során a szakértő úgy nyilatkozott, hogy 14 nap alatt reálisan elvégezhetők azok a vizsgálatok, amelyek a jogszabályban előírtak megállapításához szükségesek. Mivel ezzel szemben a felperes nem tudott felhozni olyan – gazdaságilag és műszakilag indokolt – körülményeket, amelyek kérelmét alapossá teszik, a Legfelsőbb Bíróság nem látott indokot arra, hogy a szerződést a próbaüzem időtartama tekintetében módosítsa. Az erre vonatkozó első fokú rendelkezés tehát megalapozott, az elsőfokú bíróság döntését kellően meg is indokolta. Azt csupán azzal szükséges kiegészíteni, hogy a próbaüzem időtartamának meghosszabbítása nem indokolt azon az alapon, hogy huzamosabb próbaüzem alatt esetleg újabb és újabb meghibásodások mutatkoznak, mert a megrendelőnek a hibátlan teljesítéshez fűződő érdekeit a már ismertetett jogszabály kellően védi azzal, hogy az átadás-átvételt követően jelentkező meghibásodások miatt szavatossági igényét egy, illetve három éven belül érvényesítheti. A népgazdaság érdekét sem szolgálja az, hogy a szükségesnél hosszabb ideig tartózkodjanak a vállalkozó dolgozói a már kivitelezett létesítmény helyén, hiszen nyilvánvaló, hogy ezzel olyan szakemberekét vonnak el más munkahelyekről, ahol a kivitelezéshez szintén fontos érdek fűződik. (Legf. Bír. Gf. V. 30 757/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás