GK BH 1977/289.
GK BH 1977/289.
1977.07.01.
Bérelt szállítótartály (konténer) olyan hibája miatt, amelyet a feladó a berakás alkalmával gondos vizsgálattal nem tud megállapítani, a tartály bérbeadója tartozik kártérítési felelősséggel [8/1974. (XII. 11.) KPM–ÁH sz. r.-tel közzétett Darabáru-küldemények Díjszabása III. rész 99. pont; Ptk. 423. §, 424. § (1) bek., 490. § (1) bek., 502. § (2) bek.].
A II. r. alperes szállítóvállalat egy konténerben a felperes részére az I. r. alperes fuvarozó útján textilárut adott fel. A kiszolgáltatáskor a felperes megállapította, hogy a konténer beázott, ami miatt őt 3269 Ft kár érte. Keresetlevelében ennek megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni.
Az I. r. alperes védekezésében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kár a II. r. alperes mulasztásaival áll összefüggésben, mert a küldeményt megfelelően nem csomagolta, illetve – amennyiben a konténer hibája látható volt – azért, mert azt nem utasította vissza.
A II. r. alperes vitatta, hogy bármilyen mulasztás is terhelné, és azt állította, hogy a küldemény feladásakor a konténernek nem volt látható hibája.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a Ptk. 490. §-ának (1) bekezdése értelmében a küldeményt a feladó köteles megfelelően csomagolni. A textilárut a II. r. alperes rakta be a konténerbe, tehát ő végezte a csomagolást, következésképpen az ennek hibáiból eredő károkért felelősséggel tartozik. Kifejtette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a konténer csomagolóeszköznek minősül, így a Ptk. 502. §-ának (2) bekezdése szerint a II. r. alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a kár nem a csomagolás hiányosságával függ össze. Mivel ezt bizonyítani nem tudta, sőt mivel a megállapított tényállás szerint a kár éppen a csomagolás hiányossága miatt keletkezett, ezért azt a II. r. alperes tartozik megtéríteni.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a konténer a VOLÁNTRÖSZT tulajdona volt, és azt a II. r. alperes bérelte.
A 8/1974. (XII. 11.) KPM–ÁH sz. rendelettel közzétett Darabáru-küldemények Díjszabásának III. része vonatkozik a szállítótartályban végzett fuvarozásokra. A Díjszabás 99. pontja szerint a konténer csomagolási és rakodási eszköz. Ebből következik, hogy annak meg kell felelnie rendeltetésének, tehát a rakodáson kívül alkalmasnak kell lennie a csomagolási követelmények szempontjából is. Ez azt jelenti, hogy a konténernek meg kell óvnia az áru épségét a fuvarozással együtt járó szokásos külső behatásoktól (Ptk. 490. §).
A Díjszabás nem rendezi azt a kérdést, hogy amennyiben a fuvarozó által rendelkezésre bocsátott konténer rejtett vagy nyílt hibában szenved, miként kell eljárnia a fuvaroztatónak, illetve a fuvarozónak. Ezért a Polgári Törvénykönyvnek a bérletre vonatkozó szabályait kell e téren figyelembe venni.
A Ptk. 423. §-a szerint bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.
A VOLÁN-konténerekben történő fuvarozás esetén a bérlet létrejöttéhez szükséges feltételek fennállnak, a Díjszabás III. része szerint a fuvarozó a konténert időlegesen adja a fuvaroztató használatába, azt a fuvaroztatónak a fuvarozás befejezésével vissza kell szolgáltatnia, ezenkívül a Díjszabás 113. pontja szerint a fuvarozó a fuvardíjon felül a szállítótartály használatáért külön díj at számít fel.
A Ptk. 424. §-ának (1) bekezdése szerint a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt a szerződésszerű használatra alkalmas és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak.
Mivel a Díjszabás 99. pontja a konténert csomagolási eszköznek is nyilvánítja, ezért amennyiben az – valamilyen hibája folytán – az ilyen értelemben vett követelménynek nem felel meg, a bérbeadó felelősséggel tartozik.
A kiszolgáltatást követően a felperes telephelyén a kiszolgáltató VOLÁN Vállalat jegyzőkönyvet vett fel a keletkezett kárról és ebben a konténer állapotáról is említést tesz. A jegyzőkönyv szerint a konténer állapota jó volt, kívülről beázási nyomok nem voltak láthatók. A jegyzőkönyvben semmiféle adat vagy utalás nincs arra, hogy a konténer hibáját, ami miatt a beázás előállhatott rátekintéssel észlelni lehetett volna. A beázást előidéző hiba tehát rejtett volt, azt a berakás alkalmával a II. r. alperes sem fedezhette fel.
Ebből pedig az következik, hogy a konkrét esetben a konténer rejtett hibája miatt keletkezett kárért a bérbeadó fuvarozó a Ptk. 424. §-ának fentebb ismertetett (1) bekezdése értelmében felelősséggel tartozik, azt köteles megtéríteni, mivel a kárt a II. r. alperes a konténer feladáskori gondos megvizsgálása esetében sem tudta volna – a hiba rejtett jellege miatt – elhárítani.
A Legfelsőbb Bíróság a kiszolgáltatást követően a felperes telephelyén 8-12 nappal később felvett tanácsi jegyzőkönyveket a konténer állapotával kapcsolatban nem vette figyelembe, mert ebben az időben a konténer felhasználáskori állapotának megvizsgálására már nem volt mód, az e jegyzőkönyvben foglalt megállapítások csak feltételezésen alapulnak. Ettől függetlenül a Darabáru-küldemények Díjszabásának 27. §-a, illetve a GFSZ 64. §-a értelmében a fuvarozónak lett volna egyébként is elsődlegesen kötelessége jegyzőkönyvbe foglalni a kár okát, illetőleg azt, hogy a konténer beázást előidéző nyílt hibában szenvedett. Ilyen megállapítás azonban nem történt.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint megváltoztatta és kártérítésre az I. r. alperest kötelezte. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 356/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás