GK BH 1977/29.
GK BH 1977/29.
1977.01.01.
Nem érvényesülnek az állam közvetlen polgári jogviszonyára és perben állására vonatkozó rendelkezések olyan esetben, amikor a magánszemély állami tulajdonba került vagyontárgyát önálló jogi személyiséggel rendelkező szocialista szervezet kezeli [Ptk. 26. § (2) bek., 27. §; 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 13. §; 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. r. 6. §, 10. §].
A felperes kártérítés megfizetésére kérte az alperes ingatlankezelő vállalatot kötelezni. Előadása szerint a felperes egyik volt dolgozója jogellenesen külföldre távozott, a munkaruházati tárgyakat azonban nem adta vissza. A dolgozó ingatlannal rendelkezett, azt a helyi tanács végrehajtó bizottsága a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 13. §-a alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette és kezelését az alperesnek átadta. Az alperes a 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 6. §-a szerint a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti. Ennek ellenére a külföldre távozott dolgozó tartozását nem hajlandó kiegyenlíteni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes igényét a pénzügyminiszter által képviselt magyar állammal szemben köteles érvényesíteni. A szóban levő ingatlan kártalanítás nélkül került állami tulajdonba, ez egyben a volt tulajdonos tartozásainak rendezését is jelenti. Ezen túlmenően a 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet az ingatlan megterhelését tiltja [10. § (2) bek.]. A felperes kártérítési igényét – per analogiam – a Btké. 27/A. §-ára alapíthatná, amely szerint az állam bizonyos feltételek mellett az elítélt elkobzott vagyonának erejéig felel a jóhiszemű személyekkel szemben fennálló kötelezettségért. Ebben az esetben is a pénzügyminiszter képviseli az államot, és így a kereseti követelést e minisztériummal szemben kell érvényesíteni.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperes volt dolgozója ellen büntetőeljárás nem folyt, így a Btké. 27/A. §-a – analóg módra – nem alkalmazható. A felperes a szóban levő állami ingatlan tulajdonosával szemben kívánt polgári jogi igényt érvényesíteni. A Ptk. 27. §-a szerint ilyen esetben az államot a pénzügyminiszter képviseli, aki ezt a jogkörét más állami szervre átruházhatja. Jelenleg nincs olyan rendelkezés, amely a pénzügyminiszter képviseleti jogát más szervre, illetőleg az alperesre átruházta. Következésképpen a perbeli követelés a pénzügyminiszter által képviselt magyar állammal szemben érvényesíthető.
A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A fellebbezés alapos annyiban, hogy az elsőfokú bíróság e vonatkozásban jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével és alkalmazásával hozta meg ítéletét.
A Ptk. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az állam közvetlenül különösen akkor lép polgári jogviszonyba, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony vonatkozik, az államot illeti és egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy nem olyan állami szerv kezeli, amely önálló jogalany. A jelen esetben a szóban levő ingatlan az önálló jogalanyisággal rendelkező alperes kezelésében van. Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 6. §-a szerint a kezelő (a jelen esetben az alperes) a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti. Ez a rendelet adja meg tehát az alperes részére a megfelelő jogosultságot, és így nincs szükség a Ptk. 27. §-ában említett jogkör tekintetében külön átruházási intézkedésre.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (2)–(4) bekezdéseiben foglaltak alapján hatályon kívül helyezte és elrendelte a per újabb tárgyalását, valamint újabb határozat hozatalát. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 131/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás