GK BH 1977/290.
GK BH 1977/290.
1977.07.01.
Nem jön létre bizományi szerződés, ha a megbízó jognyilatkozatára a megbízott olyan választ ad, amely szerint nem a külkereskedelmi szerződés létrehozására, csak a külföldi féltől ajánlat beszerzésére vállal kötelezettséget [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 13. §, 15. § (1) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1)–(2) bek.].
A felperes bizományos négyrendbeli keresetében bizományi díj megfizetésére kérte az alperes megbízót kötelezni annak előadásával, hogy az megbízást adott részére különböző típusú vakszegecselő gépek beszerzésére, utóbb azonban a szerződéseket stornírozta, a minimális bizományi díj megfizetése elől pedig elzárkózott.
Az alperes védekezésében az egyesített keresetek elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperessel négyrendbeli bizományi szerződés jött létre, állította azonban, hogy szerződési nyilatkozatát még a külkereskedelmi szerződések megkötése előtt visszavonta. Ennélfogva álláspontja szerint a felperes a minimális bizományi díjat sem követelheti. Utalt a Ptk.-nak a bizományi szerződésre vonatkozó, illetve az 1/1971. (ÁT l.) ÁH sz. utasítás rendelkezéseire.
A felperes a tárgyaláson bemutatta az 1/1971. (ÁT 1.) ÁH sz. utasítás végrehajtásával kapcsolatos közleményt, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben tett közzé.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok és az elhangzott nyilatkozatok alapján a következő tényállást állapította meg:
Az alperes megbízó 1975. április 28-án gépmegrendelési lapokat juttatott el a felpereshez különböző vakszegecselő gépek beszerzésére vonatkozóan. A felperes bizományos 1975. május 6-i keletű leveleiben válaszolt, amely levelek tárgyát a következőként határozta meg “megbízás elfogadása ajánlat beszerzésére”. A felperes törölte a külkereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó utalást. Az alpereshez ezt követően a külföldi féltől beszerzett ajánlatot juttatott el, ezt keresztezve azonban az alperes az 1975. május 27-i keletű levelében mind a négyrendbeli megbízásától elállt.
A bíróság annak megállapításával, hogy a felperes négyrendbeli keresetében említett bizományi szerződések nem jöttek létre, ennélfogva a felperes az alperestől bizományi díjat nem követelhet, a kereseteket elutasította.
A 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 13. §-a szerint a bizományi szerződéssel a belföldi megbízó a külkereskedelmi vállalatot megbízza azzal, hogy díjazás ellenében saját nevében a megbízásban foglalt feltételekkel a megbízó javára külkereskedelmi szerződést kössön. A bizományi szerződés lényege tehát az arra irányuló megbízás, hogy a bizományos külkereskedelmi szerződést kössön. Az adott esetben az alperes 1975. április 28-i keletű gépmegrendelési lapjai ilyen bizományi szerződésre vonatkozó ajánlatnak, illetve olyan kezdeményezésnek tekinthetők, hogy a felperes a géplapokon szereplő különböző típusú vakszegecselők beszerzésére külkereskedelmi szerződést kössön. Erre lehetett következtetni abból, hogy az alperes szállítóvállalatként a felperest tüntette fel, a felperes viszont nem termelővállalat, és így szállításra csak külkereskedelmi szerződés útján képes.
Az alperes 1975. április 28-i keletű és a fentiek szerint kétségtelenül bizományi szerződés kötésére irányuló ajánlatára a felperes 1975. május 6-án, tehát 15 napon belül válaszolt, válaszában azonban a megbízás elfogadását ajánlat beszerzésére vonatkozó megbízásnak tekintette, tehát eltért az eredeti megbízástól. Itt a külkereskedelmi szerződés kötésére vonatkozó előnyomtatott szöveget a felperes törölte is. Mindössze arra kívánt tehát vállalkozni, hogy a külföldi féltől ajánlatot szerez be. Ez a bizományi szerződésnek előbb ismertetett tartalmi meghatározásához képest ilyen szerződésnek nem tekinthető. Az alperes és a felperes egyébként 15 napos határidőn belül adott nyilatkozatai között tehát lényeges eltérés mutatkozott. A 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése szerint a felek között a bizományi szerződés létrejön többek között akkor, ha a bizományos a megbízást elfogadja. Ebben az esetben az előbb kifejtettek szerint a bizományos részéről elfogadás nem történt.
Az előbb említett rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a bizományos a megbízásra határidőben nem ad választ, a szerződés a megbízás szerinti tartalommal létrejön. A jelen esetben e rendelkezés nem alkalmazható, mert a bizományos a 15 napos határidőn belül választ adott, mégpedig a megbízástól eltérő választ. A 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a felek kellő időben küldött szerződési nyilatkozatai eltérnek, kötelesek az álláspontok egyeztetését megkísérelni, s ugyanezen § (2) bekezdése szerint, ha az egyeztetés eredménytelen marad, a megbízó jogosult a vitát a másik fél egyidejű értesítésével a bíróság elé terjeszteni. A jelen esetben a bíróság megállapította, hogy az eltérő nyilatkozatok ellenére a felek álláspontjukat nem egyeztették, illetve a megbízó alperes a vita eldöntésének érdekében az illetékes szervhez nem fordult.
Mindezekből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek között bizományi szerződés nem jött létre és ilyen szerződés létrejöttét a felek későbbi nyilatkozatai alapján sem lehetett megállapítani, mert a felperes 1975. május 29-i ajánlatát már megelőzte az alperes 1975. május 27-i keletű levele, amellyel a “megbízást stornírozta”.
Mindezek mellett tehát azt lehetett megállapítani, hogy ha a felperesnek az alperes megbízása szerződés nélkül történt teljesítésével kapcsolatban kiadásai merültek fel, ezeknek a kiadásoknak a megtérítését legfeljebb a Ptk. 6. §-a alapján követelhetné. A felperes azonban csak bizományi díjat követelt és nem terjesztett elő olyan kereseti kérelmet, amely a Ptk. 6. §-a alapján igazolt kiadásai megtérítésére irányult volna. (Főv. Bír. ·3. G. 41 846/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás