MK BH 1977/298.
MK BH 1977/298.
1977.07.01.
I. Ha a dolgozó a fegyelmi vétséget valótlan tartalmú okirat felhasználásával jogtalan anyagi előny szerzése végett követte el, a munkaügyi vita során nem mellőzhető ennek az okiratnak a beszerzése [Pp. 3. §, 164. §].
II. A dolgozó anyagi felelősségének fennállásával összefüggő vita esetén tisztázni kell, hogy a vállalat milyen felelősségi szabály alkalmazásával állapította meg a dolgozó felelősségét [Pp. 358. § (1) bek. b) pont.].
A műszaki főosztályvezetőként alkalmazott felperes 1975. évre szólóan 900 ?-öl illetményföld juttatására irányuló kérelemmel fordult az alpereshez. Bár a felperes használatában 1200 ?-ölet meghaladó terjedelmű földterület volt, s így az 1971–1975. évi kollektív szerződés rendelkezése értelmében [amely a 12/1968. (III. 16.) MÉM sz. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján az igényjogosultságot szabályozta], illetményföld-használati jogosultsággal nem rendelkezett, ezt a körülményt az általa kiállított és a lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága által igazolt bizonyítványban elhallgatta. Mivel az így negatív tartalmú hatósági bizonyítványhoz képest a kért illetményföld-juttatásnak akadálya nem volt, azt a kérelmével egyező mértékben megkapta és az illetményföldet az 1975. év egész folyamán használta. A tényállás e részének teljességéhez tartozik még, hogy az alperes az illetményföldek megműveléséhez a részesedési alapjából 100 □-ölként 92 Ft-os hozzájárulást nyújtott.
A felperes illetményföld-használati jogosultsága utóbb aggályossá vált. Az alperes ezért e körben vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást indított és határozatával a felperest a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettség vétkes megsértése miatt fegyelmi büntetésül az 1975. évi nyereségprémiumának az Mt. 55. §-a (I) bekezdésének c) pontján és az Mt. V. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapuló teljes megvonásával sújtotta. Ugyanezzel a határozatával kötelezte a felperest a részesedési alapban az illetményföld jogellenes igénybevételével okozott 828 Ft-os kár teljes megtérítésére is. A munkaviszonyra vonatkozó olyan szabályt azonban, amelyen a kártérítési marasztalás alapszik, a határozat nem jelölt meg.
A határozat ellen annak egészére kiterjedően a felperes panaszt emelt a munkaügyi döntőbizottságnál. Ebben előadta, hogy a 900 ?-öl illetményföldet árpaföldként adták ki, azt a felesége igényelte. A földet nevére mint családfenntartóéra csak a tanácsi igazolások után helyesbítette a munkaügyi osztály. Az alperesnél gyakorlat volt a nem termő szőlőterülettel rendelkező dolgozók illetményföldben való részesítése, így az illetményföld igénylése nem ütközhetett jogszabályba. A kollektívan megművelt illetményföld 1082 Ft kiadást jelentett és mivel a kollektívában levő dolgozóknak 100 □-ölenként 50 kg árpa jutott, ez az ő esetében összesen 450 kg volt. Ezt azonnal értékesítette 1150 Ft-ért. Ezen a területen tehát 68 Ft haszna volt. Ezért az egész évi munkája után járó 9000 Ft nyereségprémium megvonása aránytalanul súlyos büntetés. A munkaügyi döntőbizottság a panaszt elutasította.
A felperes a keresetében a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság előtt indult per első tárgyalásán az alperes a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmából kitűnően azt adta elő, hogy “egy-egy dolgozó tulajdonában levő földingatlanról a vállalat által rendszeresített nyomtatványon szolgáltatott adatokat a községi tanács szakigazgatási szerve. T. M. vonatkozásában az adatlap üresen volt kitöltve”. Bemutatta egyúttal a városi és járási ügyészséghez a felperes ellen közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt megtett, de még el nem bírált feljelentésének egy példányát is. A munkaügyi bíróság – bár a tárgyalást elhalasztotta – bizonyítást nem rendelt el hanem a folytatólagos tárgyaláson hozott jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott, a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította ugyanis, hogy a felperes illetményföldre jogosultságát megalapozó községi tanácsi igazolás kiállítása és az abban igazolt tények tanúsítása a községi tanács szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. Amennyiben tehát ez a hatóság nem a valóságnak megfelelően igazolta a felperes használatában levő földterület mértékét, ez a körülmény a felperes terhére nem értékelhető. Így a felperes a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét nem sértette meg vétkesen és kárt sem okozott az alperesnek.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 3. §-a szerint a bíróságnak az igazság kiderítésére kell törekednie és a szükséges bizonyítást a Pp. 164. §-ának (2) bekezdése alapján hivatalból is el kell rendelnie.
A munkaügyi bíróság azonban ezeket az alapvető perrendtartási szabályokat megszegte és elmulasztotta a perben a felperessel szemben érvényesített fegyelmi és anyagi felelősségre vonatkozó tényállás felderítését.
A fegyelmi felelősség körében eldöntésre váró abban a kérdésben, hogy a felperes valóban elkövetett-e fegyelmi vétségként értékelhető cselekményt a munkaügyi bíróság elmulasztotta a felperes által az alpereshez benyújtott községi tanácsi bizonyítvány beszerzését, holott ennek az okiratnak az alaki és tartalmi ismerete nélkül nyilvánvalóan nem lehet kellően meglapozott határozatot hozni. De elmulasztotta a munkaügyi bíróság a felperes ellen tett feljelentés eredménye felől való tájékozódást is, holott ennek a bizonyítékok mérlegelési körébe vonása nélkül a felperes magatartása nem ítélhető meg.
Az anyagi felelősséggel összefüggésben pedig a tényállás teljes feltáratlanságára figyelemmel még annak tisztázása is elmaradt, hogy a felperessel szemben érvényesített kártérítési igény a munkaviszonyra vonatkozó mely szabályon alapul, s hogy ehhez képest a kártérítés tárgyában meghozott munkaügyi bírósági határozattal szemben a fellebbezés lehetősége a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt korlátokra tekintettel fennáll-e. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 224/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás