GK BH 1977/31.
GK BH 1977/31.
1977.01.01.
Vegyszeres gyomirtószert forgalomba hozó kereskedelmi vállalattól elvárható, hogy a felhasználók részére teljes eligazítást nyújtó használati utasítást a gyártóműtől megkövetelje. Ennek elmulasztása esetén a felhasználónak okozott kárt a hiányos használati utasítást szolgáltató gyártóművel együtt megtéríteni tartozik [Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek.].
A felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet keresetében az I. r. alperes ellátó-kereskedelmi szervezettől beszerzett – a II. r. alperes által gyártott – Nitrikol gyomirtó szer felhasználása következtében a napraforgó vetésében keletkezett kárának megtérítése címén az alperest 2 043 026 forint megfizetésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperes gyártó vállalatot a felperes javára 273 549 Ft és ennek 1971. május 22-től járó évi 15%-os kamata megfizetésére kötelezte. A keresetet a II. r. alperessel szemben ezt meghaladóan, az I. r. alperesre vonatkozóan pedig teljes egészében elutasította.
Az ítélet ellen a felperes és a II. r. alperes fellebbezett. A felperes az ítélet megváltoztatása mellett az I. és a II. r. alpereseknek a kereset szerint való marasztalását, a II. r. alperes pedig a kereset teljes elutasítását kérte.
A felperes fellebbezése az I. r. alperesre nézve a jogalap tekintetében teljesen, a kártérítés mértékére vonatkozóan pedig mindkét alperesre nézve kisebb részben alapos.
A I I. r. alperes fellebbezése megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás folyamán a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetétől (Martonvásár) beszerzett szakvélemény alapján – az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított [Pp. 206. § (I) bek.] – tényállást kiegészíti azzal, hogy a Nitrikol használata és a következő évben bekövetkezett napraforgó-kipusztulás között az okozati összefüggés egyértelműen megállapítható. A napraforgó károsodásának fő tényezője a perbeli esetben a Nitrikolnak a következő termelési évre való áthúzódó utóhatása volt. Az említett kutató intézet véleménye szerint a növényvédelemmel foglalkozó szakembereknek a herbicidek alkalmazásánál az engedélyokiratban és a használati utasításban adott rendelkezésekre kell támaszkodniuk, tőlük az várható el, hogy megtartsák az előírt utasításokat és technológiát.
A per érdemében, figyelemmel a fellebbezésekben előadottakra is, elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperesek kárfelelőssége megállapítható-e s milyen alapon, és ha igen, akkor kármegosztásra sor kerülhet-e.
Az elsőfokú bíróság helyesen döntött úgy, hogy a bekövetkezett kárért a II. r. alperes – a vegyszert gyártó vállalat – felelős.
A II. r. alperes nagyhatású növényvédő szereket – köztük Nitrikolt, Merkazint – gyárt, amelyeket a mezőgazdaságban általánosan használnak, s ezáltal a II. r. alperes a mezőgazdasági ellátó vállalatok közvetítésével kapcsolatba jut a felhasználó mezőgazdasági nagyüzemekkel és más fogyasztókkal. Ezért a gyártó vállalatnak félreérthetetlen használati utasítást kell adnia a szer felhasználási módjáról és köréről. Ezt a kötelezettséget a helytelen felhasználásnak az időjárási viszonyoktól is befolyásolt súlyos kárkövetkezményei különösen is indokolják.
A most elbírálás alatt álló esetben a II. r. alperes e kötelezettségének nem tett eleget, mert a használati utasítás (az engedélyokirat) nem tartalmaz a Nitrikol felhasználására vonatkozóan megfelelő tájékoztatást. A használati utasítás egyáltalán nem tesz említést arról, hogy az előzőleg Nitrikollal gyomirtott területen napraforgó termeszthető-e. Csak gabonafélékkel kapcsolatban ad útmutatást.
A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. E rendelkezésben kifejezésre jut a vétkesség társadalmi szempontja az elvárhatóság. Ebben a vonatkozásban pedig azt kell vizsgálni, hogy az adott körülmények között objektíve elvárható-e, hogy a gyártó vállalat a kárt elhárítsa, illetőleg bekövetkeztét megelőzze.
Annak van tehát jelentősége, hogy a II. r. alperes igénybe vett-e minden rendelkezésére álló eszközt a kár elhárítása érdekében, vagyis eleget tett-e annak a kötelezettségének, amelyet a társadalom elvár. Ez pedig a II. r. alperes vonatkozásában lényegesen többet kell hogy jelentsen az átlagos gondosságnál, mert vele mint nagyüzemmel szemben, fokozottabb követelmények támasztása indokolt.
A mezőgazdaság az egész népgazdaság egyik legnagyobb ágazata. Ezen belül a korszerű növényvédelem népgazdasági szempontból nagy jelentőségű. Ezért a II. r. alperestől olyan – fokozott – gondosság volt elvárható, hogy a növényvédelemnél mellőzhetetlen vegyszerek alkalmazása a termelést hathatósan szolgálja, és ne okozzon kárt. A jelen esetben pedig a kár megfelelő használati utasítás adása útján elkerülhető lett volna.
Az előadottakra figyelemmel a bekövetkezett kárért a II. r. alperes felel [Ptk. 339. § (1) bek.]. A fellebbezésének ezzel ellentétes álláspontja tehát téves.
Szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával felel a felperes gazdaságában bekövetkezett kárért az I. r. alperes is.
Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel a Nitrikol használata és a napraforgó pusztulása közötti összefüggést. Tévedett azonban, amikor az ebből bekövetkezett kárért csupán a II. r. alperes felelősségét találta megállapíthatónak.
Az I. r. alperes szerződés alapján szállította a növényvédő szert (Nitrikolt) a felperesnek. Az I. r. alperesnek e szerződéses jogviszonya alapján hibátlanul kellett volna teljesítenie. Ezzel szemben megelégedett a Nitrikol forgalomba hozatalánál a gyártó vállalat (II. r. alperes) által a vegyszerhez rendelkezésre bocsátott pontatlan, a vegyszer helyes felhasználásához semmiképpen sem elegendő használati utasítás mellékelésével. Ezáltal közvetlen részesévé vált a felperes kára bekövetkeztének, mert hibásan teljesített s így kártérítéssel tartozik [Ptk. 307. § (1) bek.].
A per adataiból kétségtelen, hogy az I. r. alperes az általa eladott vegyszer veszélyes voltát ismerte. Ilyen helyzetben a kereskedelmi szervezet eljárása az elvárhatóság szempontjából akkor megfelelő, ha megköveteli a gyártó vállalattól, hogy olyan használati utasítással lássa el az árut, amely teljes eligazítást ad a felhasználók részére. Az I. r. alperes tehát a vegyszer forgalomba hozatalánál nem elégedhetett meg azzal, hogy a hiányos használati utasítást egyszerűen továbbította a fogyasztóhoz. E területen az I. r. alperest – a II. r. alperessel együtt – mulasztás terheli s ezért felelős.
A kár felmerültében közrehatott azonban a felperes is. Az elsőfokú bíróság a közrehatás fokát helytállóan állapította meg s így helyesen döntött úgy, hogy a kár 50%-át a felperes maga köteles viselni [Ptk. 340. § (1) bek.]. Ezt indokolja az is, hogy a felperes mint mezőgazdasági nagyüzem, megfelelő szakemberekkel rendelkezik, tehát az alperesek kétségtelen mulasztása ellenére is – fokozott gondosság mellett – a perbeli vegyszerek felhasználásának káros következményeire figyelemmel kellett volna lennie. A fokozott gondosságot önmagában már az is megkövetelte volna, hogy a rendelkezésre álló – egészében nem kielégítő – használati utasítás is utalt a vegyszer felhasználásakor uralkodó száraz időjárási viszonyok következményeire. Mulasztását csak részben menti, hogy neki elsősorban a kapott használati utasításban foglaltaknak megfelelően kellett eljárnia.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és II. r. alperes mellett az I. r. alperest is kártérítésre kötelezte. (Legf. Bír. Gf. IX. 32 625/1973. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás