PK BH 1977/327.
PK BH 1977/327.
1977.08.01.
I. Az olyan megállapodás, amely szerint az egyik fél által rendelkezésre bocsátott pénz felhasználásával a másik gazdasági tevékenységet folytat és a haszon őket közösen illeti meg, nem vállalkozási, hanem társasági szerződésnek minősül [Ptk. 571. §].
II. A szocialista együttélés követelményeit sérti, és mint ilyen semmis az a társasági szerződés, amely az egyik félnek munka nélkül, aránytalan anyagi előnyt biztosít [Ptk. 200. § (2) bek., 237. §.].
A felek 1974. április 9-én abban állapodtak meg, hogy házi sertéshizlalás és értékesítés céljából társulnak. A felperes 11 db sertés megvétele és takarmányozási költségeinek fedezete céljára két részletben 10 000 Ft-ot adott át az alpereseknek. Ennek ellenében az alperesek vállalták az állatok gondozását az állami felvásárló szerv útján történő értékesítését, végül azt, hogy a felperesnek 1974. szeptember 15-ig összesen 16 000 Ft-ot megfizetnek. Az írásbeli megállapodásban az alperesek a 16 000 Ft-ban megjelölt tartozást pénzkölcsönként tüntették fel. Az alperesek a szerződéssel vállalt kötelezettségüket nem teljesítették.
A felperes keresetlevelében 16 000 Ft, “kölcsöntartozás” megfizetésére kérte az alperesek kötelezését.
Az alperesek kezdetben arra hivatkoztak, hogy a hizlalás idején az állatok megbetegedtek, így azok értékesítésére csak később kerülhet sor.
Az alperesek 10 000 Ft erejéig elismerték a felperes követelését, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a sertéseket a vásárban járlatlevél nélkül ismeretlen személynek 8000 Ft-ért eladták. Állításuk szerint az értékesítésre azért volt szükség, mert az állatok további hizlalására – étvágytalanságuk miatt – nem volt lehetőség.
Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy 15 nap alatt a felperes részére fizessenek meg 16 000 Ft-ot, annak 1975. január 30-tól járó évi 5% kamatát és 2100 Ft perköltséget. A bíróság megállapította, hogy a felek között vállalkozási szerződés jött létre, az alperesek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket felróhatóan megszegték. Az állatállományt saját céljaikra használták fel, annak értékesítésével mintegy 15 000 Ft haszonra tettek szert. Így a kikötött 6000 Ft-ra a felperes jogszerűen tarthat igényt.
Az első fokú ítélet ellen az alperesek fellebbeztek. Miután azonban a fellebbezési illetéket nem rótták le, a másodfokú bíróság a fellebbezést – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A bíróság a felek közötti jogviszonyt tévesen minősítette vállalkozási szerződésnek. A felek megállapodása ugyanis arra irányult, hogy a felperes által rendelkezésre bocsátott pénz felhasználásával gazdasági tevékenységet folytatnak, s ennek anyagi hasznából a felperest meghatározott mértékű részesedés illeti meg. A feleknek ez a megállapodása társasági szerződésnek minősül [Ptk. 571. § (1) bek.], amely azonban semmis, mert a felperes a személyes tevékenység alól mentesítve volt [571. § (4) bek.].
Érvénytelen szerződés esetén pedig a bíróságnak a felek közötti jogviszonyt hivatalból kell rendezni (Legfelsőbb Bíróság 7. számú Irányelvének 4. pontja).
A bíróság jogszabálysértéssel ítélte meg a felperes javára az érvénytelen szerződésben kikötött, a felperesnek munka nélküli jövedelmet biztosító hasznot. A felek közötti szerződés nemcsak azért semmis, mert a Ptk. fent említett rendelkezésébe ütközik, hanem azért is, mert a szocialista együttélés követelményeit is sérti, a felperesnek ugyanis munka nélkül, aránytalan anyagi előnyt biztosítana [Ptk. 200. § (2) bek.].
A szerződéskötés előtti állapot ma már nem állítható helyre. Ezért a feleknek a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezések szerinti elszámoltatása szükségessé teszi annak tisztázását, hogy az alperesek – az általuk teljesített munkavégzés és a ténylegesen felmerült költségek beszámításával – a sertéshizlalás eredményeként milyen mértékű tényleges jövedelemhez jutottak. Ennek megállapítása érdekében szükség esetén szakértő igénybevétele is indokolt lehet. Fel kell deríteni, hogy az alperesek a sertéseket valóban járlatlevél forgatása nélkül értékesítették-e. Az állatforgalmi vállalat megkeresésével tisztázni kell, hogy az alperesek kötöttek-e sertéshizlalási szerződést, s ha igen, a lekötött állatokat átadták-e és milyen ellenértéket kaptak. Az alperesek személyes meghallgatása útján azt is ellenőrizni kell, hogy a sertések megbetegedtek-e s részesültek-e állatorvosi kezelésben. Ha igen, úgy az állatorvos meghallgatásával tisztázni kell az állatok betegségének időpontját, időtartamát, úgyszintén azt is, hogy az állítólagos betegség mennyiben tette indokolttá az állatok továbbtartását, illetőleg értékesítését.
A felperest fel kell hívni az írásbeli szerződés becsatolására, s amennyiben e felhívásnak kellő indok nélkül nem tesz eleget, úgy a szerződés tartalmával kapcsolatban az alperesek előadását kell valónak elfogadni. Amennyiben pedig a bizonyítási eljárás lefolytatása után az volna megállapítható, hogy a felek valamelyike az ügyre vonatkozó valótlan tényt állított, illetőleg olyan tényt tagadott, amelyről utólag bebizonyosodott, hogy igaz, végül ha a per eldöntése szempontjából jelentős tényt valamelyik fél tudatosan elhallgatott, úgy a Pp. 5. §-ának (2) bekezdése alapján pénzbírság kiszabásának is helye lehet.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a városi bíróság ítélete megalapozatlan és anyagi jogszabályt sért.
A Ptké. 32. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor. A városi bíróság az ügyész értesítését az adott esetben indokolatlanul mellőzte. Így nem kerülhetett sor arra, hogy az ügyész az állam javára marasztalás kérdésében nyilatkozatot, illetőleg indítványt terjeszthessen elő. Az ügyész értesítésének elmulasztása önmagában is olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolttá teszi. [Pp. 274. § (3) bek.]. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 818/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás