PK BH 1977/335.
PK BH 1977/335.
1977.08.01.
A fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni [Pp. 3. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest 51 014 Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte.
A felperesek az ítélet kézbesítését követően – még a fellebbezésre nyitva álló határidőben – az ítélet kijavítása, illetőleg helyesbítése címén” a többletkártalanítás összegének felemelését kérték. Álláspontjuk szerint a függőtermés értéke teljes egészében megilleti őket, de az aknák után is több kártalanítás jár annál, mint amennyit az elsőfokú bíróság megítélt.
Egyidejűleg az I. r. felperes – a II–III. r. felperesek nevében is – az ítélet kiegészítését kérte a marasztalási összeg után járó kamatokkal, miután az elsőfokú bíróság a többletkártalanítás után kamatot nem ítélt meg.
Az elsőfokú bíróság a felpereseknek ezeket a kérelmeit az ítélet kijavítására és kiegészítésére irányuló kérelmeknek tekintette és mint ilyeneket elutasította. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a függőterméssel kapcsolatban számítási hiba nem történt, a döntés a jogi álláspontjának felel meg, így az ítélet kijavításának nincs helye. De nem egészíthető ki az ítélet a kamatokkal sem, mert a felperesek kamatkövetelést az első fokú eljárásban nem érvényesítettek.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek részéről benyújtott fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felek kérelmeit – megjelölésük alapján – az ítélet kijavítása és kiegészítése iránti kérelmeknek minősítette.
A felpereseknek a függőterméssel kapcsolatos panasza alapján az ítélet kijavításának valóban nincs helye, viszont ez a panasz lényegében az elsőfokú bíróságnak azt az ítéleti rendelkezését sérelmezi, amely a függőtermésnek csupán a ¾ részét ítélte meg. Ugyanígy az aknák utáni kártalanítással kapcsolatos panasz is a felpereseknek arra a sérelmére vonatkozik, hogy az elsőfokú bíróság ezen a címen kevesebbet ítélt meg nekik, mint ami őket álláspontjuk szerint megilleti.
De ugyanígy nem tekinthető kiegészítés iránti kérelemnek – bár a felperesek ennek nevezték – az a kérelem, amely a kamat megítélésére irányul. A kérelem alapjául szolgáló panasz itt is az ítéletet sérelmezi és ennek nem akadálya az, hogy a felperesek az első fokú eljárásban kamatot nem kértek, különösen nem akkor, ha az ilyen kérelem elmaradása a bíróság tájékoztatási kötelességének [Pp. 3. § (1) bek., 146. § (3) bek.] az elmulasztására vezethető vissza. De ettől függetlenül is a Pp. 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a fél a keresetét a fellebbezési eljárásban a kamatokra is kiterjeszthesse.
Végeredményben a felperesek részéről előterjesztett kérelmeket tartalmuknál fogva az első fokú ítélet elleni fellebbezésnek kell tekinteni, tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor azokat elnevezésük alapján bírálta el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az említett kérelmeket az első fokú ítélet elleni fellebbezésnek tekintve az elsőfokú bíróságot ennek megfelelő eljárásra utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 21 115/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás