GK BH 1977/338.
GK BH 1977/338.
1977.08.01.
Adásvételi szerződés létrejöttét nem érinti, hogy az eladó a dolgot a vevő részére továbbra is a birtokában tartja [Ptk. 365. §].
A felperes eladó és az alperes vevő között 1975. augusztus 7. napján jegyzőkönyvben rögzített, PKMZT 500/2500 típusú sajtológépre adásvételi szerződés jött létre. A felek a vételárat 500 000 Ft-ban állapították meg. A szerződés szerint a gép elszállítása legkésőbb 1975. december 31-ig megtörténik, a vételárat a vevő az elszállítás után, az eladó számlájának kézhezvételétől számított 8 napon belül fizeti meg.
Az alperes 1975. december 16-án a felpereshez intézett levelében pénzügyi okokból a “jegyzőkönyvben rögzítetteket” tárgytalannak kérte tekinteni.
A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését a szerződés teljesítésére: a sajtológép elszállítására és a vételár megfizetésére. Az alperes azzal védekezett, hogy az 1975. augusztus 7-én felvett jegyzőkönyv alapján a felek között az adásvételi szerződés nem jött létre.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 500 000 Ft-nak 15 napon belül való megfizetésére, valamint a sajtológépnek ugyancsak 15 napon belül történő elszállítására. Az indokolás szerint a felek között az adásvételi szerződés létrejött, a tulajdonjog a vevőre átszállt. Ennek alapján az alperes köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
1975. július 30-án a felperes két, valamint az alperes négy dolgozója, jegyzőkönyvet vett fel a felperes telepén. Az alperes képviselői bejelentették, hogy a sajtológépet megtekintették és arra igényüket bejelentik. A felperes képviselői közölték, hogy a vételár 500 000 Ft. A gép leszerelése a vevő feladata. A felperes vállalta, hogy 30 napon belül a szerződés tervezetét az alperesnek megküldi.
1975. augusztus 7-én ugyancsak a felperesnél megbeszélésre került sor, amelyről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv tárgyaként “… sajtológép adásvételét” jelölték meg. A jegyzőkönyvet a felperes két dolgozója és az alperes három dolgozója írta alá, akik közül kettő a korábbi alkalommal is a jegyzőkönyvet aláírta. A felek a jegyzőkönyvben a Ptk. 365. §-ának megfelelő jognyilatkozatot tettek. Ezen túlmenően a felek megállapodtak, hogy az elszállításra legkésőbb 1975. december 31-ig kerül sor. Az alperes vállalta, hogy az elszállítás után az eladó számlájára a vételárat 8 napon belül átutalja, illetve a felperest felhatalmazta, hogy beszedési megbízás útján is érvényesítheti követelését.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jegyzőkönyv tartalma és szövege helyes értelmezésével a felek között nem szállítási, hanem adásvételi szerződés jött létre (Ptk. 365. §). E szerződés létrejöttének összes törvényes előfeltételei fennállottak. A felperes a gép tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget, egyúttal a gépet tartozékostul az alperesnek át is adta, aminek folytán az alperes az eladott gép tulajdonjogát is megszerezte. Az átadás ugyanis nemcsak azzal történik meg, ha a felperes a dolgot ténylegesen átadja, az alperes pedig átveszi, hanem – egyebek mellett – azáltal is, ha az eladó a vevőt olyan helyzetbe hozza, hogy az a dologgal rendelkezhessék, még ha a dolog időlegesen az átadónál marad is. Az átadó ez esetben már nem sajátjaként, hanem a vevő részére birtokol. A jegyzőkönyv tartalma szerint a gép tartozékostul az alperes rendelkezése alá került, mert azt bármikor jogosult volt elszállítani, attól függően, hogy a nagyméretű sajtológép gépalapja az alperesnél mikor készül el. Ekként az árban és az áruban való megegyezéssel nemcsak az adásvétel jött létre, hanem a jelképes átadás folytán az alperes a dolog tulajdonjogát is megszerezte.
Nincs szó tehát arról, hogy a jegyzőkönyvnek az a szövegezése, amely szerint az alperes 1975. december 31-ig elszállítja a gépet, akként volna értelmezhető, hogy a felek a felperes szolgáltatásának későbbi időpontban történő teljesítésében (szállítási szerződés) állapodtak volna meg, és az alperesnek eddig lehetősége lett volna a szerződéstől elállni.
Miután a felek között az adásvételi szerződés létrejött, az alperes tartozik a sajtológépet átvenni és a vételárat megfizetni.
Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy dolgozóinak az adásvételi szerződés megkötésére meghatalmazása nem volt, sőt az 1975. augusztus 7-én megjelent alperesi dolgozók közül csak egynek volt aláírási jogosultsága.
A Ptk. 220. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jóhiszeműen képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Az alperesi dolgozók jóhiszeműsége nem vitatható. Mind a hárman az alperessel munkaviszonyban álltak a szerződési nyilatkozat megtételekor és munkáltatójuk megbízásából jártak el. Az alperes pedig eljárásukat jóváhagyta, mert az 1975. december 16-án kelt és szabályszerűen aláírt levélben az 1975. augusztus 7-i jegyzőkönyvbeli megállapodás létrejöttét elismerte és csupán pénzügyi nehézségek miatt kérte a jegyzőkönyvben rögzítetteket tárgytalannak tekinteni. Ezt tehát az elismerése szerint is létrejött adásvételi szerződéstől való elállás megkísérléseként kell értelmezni. Mindebből az következik, hogy az alperes dolgozóinak eljárását jóváhagyta.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolásnak a fentiek szerint való kiegészítésével helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 607/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás