GK BH 1977/342.
GK BH 1977/342.
1977.08.01.
Építési végszámlát – külön feltételekre vonatkozó megállapodás hiányában – a kivitelezőnek úgy kell összeállítania, hogy a megrendelő annak helyességét az elszámolás alapadataival való egybevetés segítségével ellenőrizhesse [6/1968. (I. 30.) PM sz. r. 7–8. §; 23/1968. (Ép. Ért. 8.) ÉVM sz. tájékoztató VIII. fejezet (5) bek., X. fejezet (3) bek.; 44/1967. (XI. 6.) Korm. sz. r. 10. § (1) bek.].
A felperes kivitelező – fizetési meghagyásos eljárásban – 21 730 Ft megfizetését követelte az alperes megrendelőtől, mert az egy kórházban végzett építési munkákról kiállított 5 301 906 Ft összegű számláját 10 napi késedelemmel egyenlítette ki.
Az alperes az ellentmondásában a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a fizetési késedelmét a felperes egyidejű késedelme kizárta. A felperes ugyanis a számláját a szükséges mellékletek, közelebbről a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv nélkül nyújtotta be, s e hiány pótlásáig a bank nem folyósította a vállalkozói díjat.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset értelmében marasztalta. Az ítélet indokolása szerint az alperes által megjelölt 23/1968. (Ép. Ért. 8.) ÉVM sz. tájékoztató nem jogszabály, a felperes mint kivitelező nem áll a bankkal szerződéses jogviszonyban. Az építőipari teljesítményekre vonatkozó jogszabályok között nincs olyan, amely előírná, hogy a kivitelező a számlához átadás-átvételi jegyzőkönyvet, esetleg felmérési és építési naplót vagy egyéb okiratot volna köteles csatolni. Az alperes fizetési késedelembe esett, ennek következményeit viselnie kell.
Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az építési-szerelési munkák elszámolásáról szóló említett tájékoztatója bevezető részéből kitűnik, hogy a számlák formájára, összeállítására, tartalmára stb. vonatkozó részletes előírások hiányában ezeket a kérdéseket a feleknek a szerződésben kell rendezniük. A tájékoztató célja az volt, hogy megkönnyítse a felek megállapodását, elősegítse az egységes elszámolási gyakorlat kialakítását és a felesleges viták elkerülését. A tájékoztató a munkák elszámolásának célszerű módját szabályozza ugyan, de kimondja azt is, hogy a “tájékoztatóban foglaltak nem kötelezőek, alkalmazásukban a felek a szerződésben állapodhatnak meg”.
Kétségtelen, hogy a tájékoztató VIII. pontjának (5) bekezdése azt tartalmazza, hogy a számlához csatolni kell “a még átadásra nem került építmények átadás-átvételi eljárásáról készített jegyzőkönyvet” is, a számla összeállítása pedig a vállalkozó feladata. Ennek a rendelkezésnek azonban csak akkor volna kötelező ereje a felekre, ha a közlemény alkalmazásában szerződésileg megállapodtak volna. Az alperes ezt nem is állította, tehát tévesen hivatkozott a közlemény kötelező erejére.
Az állandó bírói gyakorlat szerint a 6/1968. (I. 30.) PM sz. rendelet 7. §-ában szabályozott építési számlával (végszámlával) szemben az a követelmény, hogy az a szerződéshez csatolt költségvetés rendszerében és olyan módon legyen összeállítva, hogy azt a megrendelő az elszámolás alapadatai [6/1968. (I. 30.) PM sz. r. 8. §] segítségével ellenőrizni tudja.
A felperes számlája ellenőrizhető volt, az alperes azt fizetési megbízással az illetékes bankhoz továbbította is, a bank azonban; addig nem folyósított, amíg a jegyzőkönyvet be nem nyújtották. Azt, hogy a bank az átutalási megbízásokat milyen feltétellel teljesíti, az alperesnek – különösen mint beruházási szakvállalatnak – tudnia kellett. A fizetési késedelmet megelőzhette volna, – ha az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy birtokában levő példányát már eredetileg is csatolja az átutalási megbízáshoz. Együttműködési kötelezettsége [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 10. § (1) bek.] alapján még akkor sem továbbíthatott volna hiányos átutalási megbízást, ha a felek kikötötték volna a 23/1968. (Ép. Ért. 8.) ÉVM sz. tájékoztató alkalmazását. Ez esetben legalábbis az a kötelezettsége állt volna fenn, hogy a végszámlát hiánypótlás végett visszaadja a felperesnek.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VII. 32 168/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás